Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. március 24 (135. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a települési önkormányzatok többcélú kistérségi tá... - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz):
1761 szűkek azok a keretek, nagyon korlátozott az a mozgástér, amelyben önkormányzati gazd álkodási döntéseket meg lehet hozni. Természetesen bízhatunk abban, hogy felül fogják majd egyszer vizsgálni a maastrichti kritériumokat, bízhatunk abban, hogy felül fogják vizsgálni az Unió növekedését valóban gátló növekedési és stabilitási paktumot. Azo nban ezek ma meghatározó tényezők, és amikor önkormányzati költségvetéseket kidolgozunk, amikor az államháztartás egészében az önkormányzatokat elhelyezzük, ezeket a tényezőket is figyelembe kell vennünk. A mostani javaslat természetesen számol az általáno s európai uniós követelményekkel. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Kétperces hozzászólásra megadom a szót Kovács Zoltán képviselő úrnak, Fidesz. DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz) : Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Szeretnék valamit tisztázni, hiszen többször előkerült: az önkormányzati bizottság elnöke én vagyok, ez közismert, a bizottsági ülést én hívtam össze fél négyre, egyeztetve a bizottság szocialista alelnökével, tekintettel arra, hogy a vita, a mai, önkormá nyzatokról szóló vita hét óra körülre volt jelezve. A belügyminiszter asszonnyal éppen erről beszéltünk, hogy maga sem tudta, hogy mikor kell ide beérkezni a parlamentbe. Ezt a Házat egyébként szocialista elnök vezeti, ha úgy szervezi a Ház munkáját, hogy lehet hozzá igazítani, és azt mondja, hogy hét órakor kerül sor ennek a napirendi pontnak a tárgyalására, akkor a fél négyes kezdés a bizottsági ülésen megfelelő. Senki nem gondolta, hogy a Ház ma ennyire előrehalad, ami egy jó dolog, mert biztos gyorsan z ajlottak a viták. Egyébként itt van mindenki, aki számít, itt a miniszter asszony, az államtitkár úr, a képviselők, és közben a bizottsági ülés is zajlik. Tehát nem érdemes erre hivatkozni, ez nem a vita része. A vita része az, amiről itt Wiener képviselő úr, ön vagy Domokos képviselő úr, vagy Nagy Kálmán az imént beszélt. Szerintem itt folytassuk, ne ott, hogy ki mikor és hogyan hívta össze a bizottság ülését - ennek semmi értelme nincsen. ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Tisztelt Országgyűlés! Hozzászólásra meg adom a szót Horváth János képviselő úrnak, Fidesz. DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz) : Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Asszony! Az ön közelmúltbeli mondatának befejező részével folytatom, ha szabad. Azt tetszett mondani: igenis, intézményes meg oldásokra van szükség - igenis, intézményes megoldásokra van szükség. Hogy én ezzel mennyire egyetértek, engedtessék meg, hogy demonstráljam, nemcsak mikro, hanem makro, tehát nemcsak a helység, hanem az ország összefüggésében is. Tisztelt Ház! Az asztal unkon fekvő törvénymódosítás címe a Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvénycikk, annak a módosítása. Ugyebár, tisztelt Ház, az itt említett alaptörvény nem létezik. Kérem, haladjunk túl ezen az ingoványon. Hogyan is? Ugyebár kínos, hog y a Magyar Köztársaság alkotmányaként hivatalosan még most is az 1949. évi XX. törvényt emlegetik. Nos, én morális kötelezettségnek érzem itt megint, mert megint előttünk van ez a cím, kötelességemnek érzem a történelemtorzítás és törvénytiprás eme formájá nak felülvizsgálatát és újragondolását javasolni, amit hozzon ide a kormány vagy én hozom ide, de ez így ne maradjon. Magyarország 1946. évi I. törvénycikkben deklarált alkotmánya kodifikálta az évezredek folyamán lelkekbe vésett hagyományok és írásba fogl alt kinyilatkoztatások szellemiségét, hogy irányt szabjon a jelen törekvéseinek és a jövő reményeinek. Visszanyúlhatunk a történelembe, Szent István, az Aranybulla, az ónodi gyűlés, a tordai diéta, az 1848. április, az 1946. évi I. törvénycikk kinyilatkozt atásaira, alkotmányunk magában hordozta a közelmúlt és még a XX. század eseményeit is.
