Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. március 24 (135. szám) - A lőfegyverekről és lőszerekről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. DORKOTA LAJOS (Fidesz):
1721 határozata rögzíti. Az irányelv a szervezett bűnözés elleni hatékonyabb fellépés érdekében, különösen az éles lőfegyverek, tűzfegyverek, lőszerek tiltott előállításának és jogellenes kereskedelmének megakadályozása miatt állapít meg követelményeket. A jogellenes kereskedelem megállapításához, szankcionálásához szükséges adatoktól a gyá rtási, kereskedelmi jogosultságot biztosító engedélyen kívül még az is szükséges álláspontunk szerint, hogy a fegyverre vonatkozó egyedi azonosítók is nyilvántartásba kerüljenek. Az európai közösségi irányelvben az előírások azonban csak a tűzfegyverekre.. . - a magyar terminológia ezt éles lőfegyvereknek hívja; ezért gáz, riasztófegyverekre, légfegyverekre az irányelv szabályait nem kell alkalmazni, mégis a törvényjavaslat tárgyi hatályát nem érintő fogalmakat is meghatároz, például a flóbert lőfegyverét, a flóberttöltényét és a légfegyverét. A tervezet ugyanakkor nem ad kategorikus választ arra, hogy mi minősül gáz- és riasztófegyvernek, amire a törvény tárgyi hatálya nem terjed ki. Ez hiba, ezt orvosolni kell. A tervezet címe és a mellékletben használt ki fejezések közötti különbségre - lőfegyver, tűzfegyver - csak a 2. § 16. pontjában meghatározottakból lehet következtetni. A lőfegyver annyiban különbözik a tűzfegyvertől, hogy a 7,5 joulenál nagyobb csőtorkolati energiájú, szilárd anyagú lövedék kilövésér e alkalmas légfegyvert is tartalmazza. (13.40) A fogalmak pontatlanságán túl a törvénytervezetnek van egy általános hiányossága: nem lehet megállapítani, hogy kire terjed ki, azaz nincs személyi hatálya, és a területi hatályára is csak az egyes szakaszok é rtelmezéséből lehet következtetni. A törvény személyi hatályát ugyan nem határozza meg, de annak hatálya alól kiveszi az alkotmány szerinti megnevezéssel a fegyveres erőket, a rendvédelmi szerveket, amelybe nem érti bele a nemzetbiztonsági szolgálatokat, a zokat külön nevesíti. A Magyar Köztársaság területén állomásozó fegyveres szerveket viszont olyan általánosságban határozza meg, hogy beleférhet a Magyar Honvédség és a határőrség is, hisz azok is itt állomásoznak. Nem ad pontos meghatározást arra, hogy cs ak nemzetközi szerződés vagy megállapodás alapján kerülhet sor külföldi fegyveres szervek magyarországi tartózkodására. Egy újabb adalék a fogalmak alkalmazhatatlanságára - a 10. pont a 2. §ban, a hangtompítót szabályozza : a lőfegyver torkolatdörejének csökkentésére szolgáló, a fegyvercsőre vagy annak torkolatára felszerelhető eszköz. Ha nem kifejezetten abból a célból kerül legyártásra az eszköz, mint amit a fogalom takar, és a meghatározás ilyen pontatlan marad, akkor nagy bajba juthatunk: egy jobb műa nyag flakon már alkalmas a lőfegyver torkolatdörejének csökkentésére, és az arra felszerelhető lőfegyverre is, de ettől még nem lesz hangtompító eszköz, mégis, ebben az értelemben engedélyhez kell majd kötni. Az már csak hab a tortán, hogy jogalkotási szem pontból a 29. pontban meghatározott fogalom kiveszi a törvény hatálya alól azokat a tűzfegyvereket, amelyeket külön jogszabályban meghatározottak szerint hatástalanítottak, riasztásra, jelzésre, életmentésre, állatok vágóhídon történő lelövésére vagy szigo nnyal történő halászatra, illetve ipari vagy műszaki célokra terveztek, feltéve, hogy csak az itt megjelölt célokra használják. Hogy is van akkor ez? Ha a tűzfegyver gyártója, forgalmazója használati leírásában azt állítja, hogy az általa gyártott és forga lmazott tűzfegyver riasztás, jelzés, életmentés céljából készült, és a megszerző arról nyilatkozik, hogy csak erre a célra fogja használni, akkor a törvény rendelkezései nem alkalmazhatók, megkerülhetők, kijátszhatók - gondolom, nem ez volt a cél. A jogalk otóval szemben támasztott alapvető követelmény, hogy mindenki számára érthető módon, közérthetően fogalmazzon. A kihirdetett jogszabályok akkor tudják maradéktalanul betölteni a funkciójukat, ha abból az érintettek a Tudományos Akadémia segítsége nélkül is megismerhetik jogaikat és kötelezettségeiket.
