Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. március 24 (135. szám) - A lőfegyverekről és lőszerekről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - SZIJJÁRTÓ PÉTER, az ifjúsági és sportbizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
1718 megszerzését, tartását, kiállítását, behozatalát, kivitelét, átszállítását, használatát, a hatástalanított lőfegyverek tartását, forgalomba hozatalát, az engedélyek tartalmi és forgalmi követelményeit. Ezt ma az Országgyűlés nem ismeri, nem tudjuk milyen hozzájárulásokat adnánk a törvényben. A fentiekben részletesen kifejtettek miatt a rendészeti bizottság kisebbségi véleménye: a T/9115. számú törvényjavaslat a lőfegyverekről és a lőszerekről ebben a formában nem támogatható, az nem felel meg a társadalmi elvárásoknak. Köszönöm sz épen. (Szórványos taps az ellenzéki pártok soraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Urbán Árpádnak, az ifjúsági bizottság előadójának. (Jelzésre:) Nincs a teremben ezek szerint. Akkor a kisebbségi véleményt hallgatjuk me g először, hátha addig a többségi vélemény ismertetője is előkerül. Szijjártó Péter következik. SZIJJÁRTÓ PÉTER , az ifjúsági és sportbizottság kisebbségi véleményének ismertetője : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Miniszter Asszony! Tisztelt Képviselőtár saim! Az ifjúsági és sportbizottság múlt heti, keddi ülésén tárgyalta az előttünk fekvő törvényjavaslatot, és ott többségi szavazással általános vitára alkalmasnak találtatott a javaslat. Az ellenzéki képviselők az általános vitára való alkalmasságról szól ó szavazáskor tartózkodtak. Tették ezt amiatt, hogy a rendészeti bizottsághoz hasonlóan az ifjúsági és sportbizottságban is két szegmens mentén alakult ki a vita a törvényjavaslat kapcsán. Az ellenzéki képviselők természetesen nem vitatták azt, hogy az Eur ópai Unióhoz való csatlakozásunk miatt bekövetkező jogharmonizációs kötelezettségből adódóan a törvény módosítására szükség van, éppen ezért nyilvánvalóan a jogharmonizációból fakadó kötelezettséget mi is támogattuk, és természetesen fontosnak és helyénval ónak találtuk. Azonban a bizottság ülésén részt vettek a testület szakértői is, a Magyar Sportlövők Szövetségének főtitkára és a Magyar Technikai és Tömegsportok Országos Szövetségének képviselője is. Ezek a szakértők arról győztek meg minket, hogy a kormá ny, illetve az előterjesztő nem járt el teljes körültekintéssel a törvényjavaslat előkészítésekor és benyújtásakor, hiszen számos olyan kérdést nem orvosol a javaslat, vagy helytelenül teszi, amely társadalmilag fontos. Van számos ilyen kérdés, és erről a szakértők minket az ifjúsági és sportbizottság ülésén tájékoztattak is. Sajnálattal kellett hallgatnunk a Magyar Sportlövők Szövetségének főtitkárát, aki arról számolt be, hogy most már több mint egy esztendeje folyik egy előkészítő munka, olyan munka, ame lyben nemcsak a Gyermek, Ifjúsági és Sportminisztérium, hanem maga a Magyar Sportlövők Szövetsége is részt vesz. Az ezen közös munkában megfogalmazott javaslatok, észrevételek azonban nem kerültek figyelembevételre a törvényjavaslat benyújtásakor, vagyis kimaradt minden egyes olyan javaslat és észrevétel, amelyeket az előkészítés során a Sportlövők Szövetsége és a sportminisztérium közösen megfogalmazott. Sajnálattal kellett hallgatnunk azt is, hogy ha május 1jével életbe lép ez a törvény, előfordulhat az , hogy a magyar sportlövők nem tudnak részt venni az olimpián, és nem tudnak részt venni az olimpiai kvalifikációs versenyeken. A Magyar Sportlövők Szövetsége arról tájékoztatott minket, hogy 8 olyan versenyzője van jelenleg a szövetségnek, aki olimpiai kv ótával rendelkezik, tehát potenciális athéni ötkarikás résztvevő. Ha az ő részvételük az olimpián ezen törvény miatt sérül, illetve lehetetlenné válik, azért természetesen az előterjesztőnek és az azt megszavazó többségnek kell vállalnia a következményeket . Erre a kérdésre megnyugtató válasz a bizottság ülésén nem született. A Magyar Technikai és Tömegsportok Országos Szövetségének képviselője arra hívta fel a figyelmet, hogy a hobbilövészek esetében majd néhány olyan végrehajtási rendelkezésre is szükség l esz, amely ezt a javaslatot ezen, meglehetősen sok embert felvonultatni tudó társadalmi réteg számára is elfogadhatóvá teszi. Kérdés maradt tehát számunkra, hogy mi a kormány, mi a Belügyminisztérium célja. Vajon majd néhány hét, néhány hónap leforgása utá n esetleg újra visszahozzáke ezt a törvényjavaslatot már olyaténképpen, hogy az előbb említett szakértők és
