Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. március 24 (135. szám) - A lőfegyverekről és lőszerekről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - NYAKÓ ISTVÁN (MSZP):
1719 társadalmi csoportok számára is elfogadható legyen? Ennek persze sok értelmét mi magunk nem látjuk főleg úgy, hogy az előterjesztett vélemények sze rint és a tájékoztatás szerint az előkészítés már több mint egy esztendeje folyik. Éppen ezért, merthogy megnyugtató válaszok ezekre a kérdésekre nem születtek, mi azt javasoltuk a bizottság ülésén, hogy az előterjesztő dolgozza át ezt a törvényjav aslatot úgy, hogy az találkozzon a Sportlövők Szövetségének és a Gyermek, Ifjúsági és Sportminisztérium közös elképzeléseivel. Mivel azonban természetesen tudjuk azt, hogy az európai uniós jogharmonizáció miatt a törvény megváltoztatásának egyes elemeire szükség van, ezért tartózkodással szavaztunk az általános vitára való alkalmasságról történő szavazáskor. Köszönöm szépen. (13.30) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Miután a többségi vélemény ismertetője még mindig nincs a teremben, áttérünk a képviselői felszólalásokra, 1010 perces időkeretben. Elsőként az írásban előre jelentkezetteknek adom meg a szót. Nyakó István úr, az MSZP képviselője jelezte felszólalási szándékát. NYAKÓ ISTVÁN (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tis ztelt Miniszter Asszony! Tisztelt Ház! Hozzászólásomat egy nemsokára ránk is vonatkozó irányelv egyes részeinek megidézésével kezdem, melyet 1991. június 18án fogadtak el. “Az Európai Közösségek Tanácsa, tekintve, hogy a belső piac egy belső határok nélkü li terület, amelyen belül az áruk, személyek, szolgáltatások és a tőke szabad mozgása a szerződés feltételeivel összhangban biztosított, mivel a fegyverek tartására vonatkozó ellenőrző intézkedések a Közösség belső határain történő eltörlése szükségessé te szi a hatékony szabályok alkalmazását, amelyek lehetővé teszik a tagállamokon belül a tűzfegyverek megszerzésének és tartásának, valamint azok más tagállamokba történő szállításának ellenőrzését, mivel ennélfogva meg kell szüntetni a rendszeres ellenőrzést a Közösség belső határain, mivel e szabályok következtében a tagállamok közötti kölcsönös bizalom a közbiztonság védelme területén nagyobb lesz, ha azokat részlegesen összehangolt szabályok támasztják alá, mivel ezért hasznos lenne meghatározni azokat a t űzfegyverkategóriákat, amelyek magánszemély által történő megszerzését és tartását tiltani kell, vagy engedélyhez, illetve bejelentéshez kell kötni, mivel alapvetően tilalmazni kell az egyik tagállamból a másikba fegyver birtokában történő átlépést, mivel az ettől való eltérés csak abban az esetben fogadható el, ha olyan eljárást vezetnek be, amely lehetővé teszi a tagállamok értesítését arról, hogy tűzfegyvert kívánnak területükre bevinni, az alábbi, a fegyverek megszerzésének és tartásának ellenőrzéséről szóló irányelvet fogadta el az Európai Közösségek Tanácsa.” - Eddig az idézet. Ezen EUs irányelv elfogadását követő harmadik hónapban egy akkor még Közösségen kívüli európai ország, a Magyar Köztársaság kormánya elfogadta saját, fegyverrel kapcsolatos sz abályozását. Az akkori közösségi szabályozást kétségkívül még nem kellett figyelembe vennie, így történhetett például az, hogy az úgynevezett flóbert tűzfegyver az uniós szabályozással ellentétben hazánkban nem lett engedélyköteles. Ezzel kapcsolatban záró jelben kívánom megjegyezni: nem az a baj, hogy az európai szabályozás honosításának következtében a flóbert tűzfegyverek engedélykötelesek lesznek, hanem az a baj, hogy eddig nem voltak azok. A Magyar Köztársaság másfél évtizedes kemény munka, felkészülés és tárgyalások után 2004. május 1jén az Európai Unió teljes jogú tagja lesz. Belépésünk önkéntes, tagságunkkal jogok járnak és kötelezettségek keletkeznek. Az egyik ilyen kötelezettséget - szép magyarsággal - uniós jogharmonizációnak hívjuk, általános ért elemben a tartalmával, azt gondolom, ebben a Házban mindenki tisztában van. Konkrétan ez az önként vállalt kötelezettség ölt testet az előttünk fekvő
