Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. február 17 (123. szám) - Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - HADHÁZY SÁNDOR (Fidesz):
172 A nullaszázalékos adókulcs megszűnt január 1jétől, és helyébe 5 százalékos adókulcs lépett. Ez a gyógyszerek és tankönyvek minimálisan 5 százalékos árnövekedését eredményezte. Ebben a tárgykörben az EU megengedi a szociálisan hátrányos rétegek kompenzálását; ez leginkább a gyógyszertámogatások tekintetében jelentős, mivel a gyógyszerkassza 2004ben 240 milliárd forint. Jelentős eltérés a fejlett piacgazdaságokban meglévő áfaszabályozáshoz képest, hogy 2004. januá r 1jétől Magyarországon kedvezményes, 15 százalékos áfakulcsba tartozhatnak 2007. december 31éig - átmeneti időre - a tüzelőanyagok egyes tételei: szén, tűzifa, brikett, valamint a távfűtés és az éttermi szolgáltatások. Az EUban az áfaszabályozás tekint etében a rendeltetési hely elve érvényesül. Ez azt jelenti, hogy a tranzakcióra azon adókulcsok és egyéb feltételek vonatkoznak, amelyek az áruértékesítés vagy a szolgáltatásnyújtás célországában érvényesek. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az áfát a fo gadó országban kell megfizetni, a fogadó országban érvényes áfakulcsok alapján. Ennek megfelelően a származási országban nulla százalékkal adózik a termék. A rendeltetési hely szerinti adózás előnye, hogy mérhetővé válnak az egyes országok áfabevételei, vi szont a rendszer jelentős adminisztrációt igényel. (12.10) A következő költségvetési tervezési időszak végén, 2007ben hatályba lépő, végleges áfarendszer alapelve azt mondja ki, hogy az EUn belül lévő összes ügyletet úgy kell adóztatni, mintha azokat egy etlen tagállamban hajtották volna végre. Ez azt jelenti, hogy meg fog szűnni a Közösségen belüli ügyletek megkülönböztetése, és be fogják vezetni a származási ország elvét, ami lehetővé teszi, hogy az adóalany nyilvántartása egy helyen történjen. Egyes gaz dasági szereplők által az EUban végzett értékesítéseket egy helyen, a származási ország adószabályai szerint fogják adóztatni. Ha ez a rendszer megvalósul, akkor az áfabevételek egyetlen pénzalapba fognak befolyni, és egységesen elfogadott vetítési kulcso k alapján kerül majd sor a bevételek szétosztására. Az áfa származási ország szerinti rendszere csak akkor nem jár piactorzító hatással, ha a tagországok áfarendszerében csak csekély különbség van. Az előbb is láthattuk, hogy jelentős különbség van: 8 száz alék a legalacsonyabb, és 18 százalék - Magyarország - a legmagasabb. Ha ez a kritérium nem teljesül, akkor versenyelőnyhöz jutnak az alacsony áfakulcsot érvényben tartó országokban bejegyzett, végső felhasználásra termelő vállalatok. Ezen szabályozás alap ján tehát a Magyarországon bejegyzett kis- és közepes vállalkozók egyértelműen versenyhátrányba fognak kerülni. Ez azért következne be, mert az adott vállalat ugyanolyan alacsony áfatartalommal értékesíthetne bármelyik EUtagállamban. A származási ország e lvének alkalmazásával fokozódik a verseny az EUban értékesítő vállalatok között, annál is inkább, mivel a harmadik országok exportőreivel szemben továbbra is a rendeltetési hely elve marad érvényben. Az áfakulcsok harmonizálása érdekében a bizottság azt j avasolta, hogy a sztenderd áfakulcsokat kétpontos, a kedvezményes kulcsokat pedig 3 százalékpontos sávba tereljék. Ez a terv a tagállamok ellenállásán megbukott. Ennek oka egyértelmű. Az áfakulcsok összehangolása jelentősen szűkítené a tagállamok költségve tési mozgásterét, és egyértelműen a magyar költségvetés mozgásterét is. A fentiekben elmondottak Magyarországra nézve azzal a következménnyel járnak, hogy a származási ország elvére való áttérés következtében elkerülhetetlen lesz a felső áfakulcsok jelentő s csökkentése, ami várhatóan jelentős költségvetési bevételkieséssel fog járni. Ez azért fog bekövetkezni, mivel az áfakulcs mérséklése valószínűleg nem fogja ösztönözni olyan mértékben az értékesítést, mint amilyen mértékben az adóbevételek várhatóan csök kenni fognak. Tisztelt Ház! Érdekesség, hogy nagy tartalékok vannak még az adóbehajtás területén is. Magyarországon 2001ben a tényleges adóbevételek adóalaphoz viszonyított aránya 82 százalék
