Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. március 24 (135. szám) - Az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - JAUERNIK ISTVÁN, az önkormányzati bizottság előadója: - ELNÖK (Mandur László): - JAUERNIK ISTVÁN, az önkormányzati bizottság előadója: - ELNÖK (Mandur László): - DR. KOSZTOLÁNYI DÉNES, az önkormányzati bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
1703 Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Alkalmam van eloszlatni Jauernik úrnak az önkormányzati bizottsági ülésén elhangzottakkal kapcsolatos bizonytalanságait vagy véleményét, hogy miben áll a kisebb ségi vélemény megfogalmazóinak a problémája. Ugyanis az önkormányzati bizottság - ahogy hallottuk - március 18ai ülésén megtárgyalta az Állami Számvevőszékről szóló '89. évi XXXVIII. számú törvény módosításának az előterjesztését, és a bizottsági munka so rán, valóban, kisebbségi véleményként aggodalmak fogalmazódtak meg, és az általános vitát döntően tartózkodással nem javasolók és támogatók hat kérdést tettek föl az előterjesztőnek, az előterjesztő Igazságügyi Minisztériumnak. És az Igazságügyi Minisztéri um képviselője nem tudott megnyugtató és kielégítő válaszokat adni ezekre a kérdésekre, ellentétben az Állami Számvevőszék elnökével, aki viszont minden kérdésünkre a saját véleményét kifejtve megfelelő választ adott. Ezeket az aggályokat szeretném én a kö vetkezőképpen önök elé tárni, kérdések formájában. Az első kérdés, amit föltettünk, az, hogy sikerülte valamennyi elavult, idejétmúlt rendelkezést hatályon kívül helyezni a módosításkor. A kérdés különösen jogosan fogalmazódott meg amiatt, hogy az Igazság ügyi Minisztérium előterjesztője a törvénymódosítás előzményeként és alapjául szolgáló 35/2003. számú országgyűlési határozatban foglaltakat akként idézte, hogy a feladat az volt az Állami Számvevőszék függetlenségének erősítésén túlmenően, hogy az elavult kifejezések, fogalmak törlésre kerüljenek. Ezzel szemben - mint hallottuk ma többször - a hivatkozott országgyűlési határozat idejétmúlt, nem teljesíthető rendelkezések kiiktatása érdekében született. Kérem szépen, nyelvtanilag is nagy a különbség, óriási a különbség. Ugyanis azt kell figyelembe venni, hogy ez a '89ben, tizenöt évvel ezelőtt született törvény akkor mind nem ismerhette azokat a később megszülető törvényeket, amelyek azóta tulajdonképpen életbe léptek, és a rendszerváltás hajnalán született , másfél évtizedes jogszabály nem számolhatott a lezajlott politikai, társadalmi és gazdasági folyamatokkal. Az előterjesztő igazságügyi minisztériumi tisztviselő beismerte, hogy a munka csak részben sikerült, különös kiemelést érdemel - amiről már szó vol t itt is , hogy a jogszabályban benne maradt, és nem sikerült hatályon kívül helyezni a 2. § (7) bekezdését, amely szerint a Számvevőszék véleményezi az Országgyűlés elé terjesztett kormányprogramok indokoltságát és célszerűségét. Valamennyien tudjuk, hog y a kormányprogram politikai dokumentum, és a fenti hatáskörrel a Számvevőszék korábban sem tudott élni, és ezután sem tud élni. Hasonlóképpen benne maradt még talán az állami tulajdonú vállalatok tevékenysége ellenőrzésének a mibenléte. A második kérdéscs oportunk arra irányult, hogy a technikai jogszabályok elégségesek leszneke arra, hogy a magyar Állami Számvevőszék beilleszkedjen az európai uniós országok megfelelő partnerszervezetei közé. A csatlakozás küszöbén úgy gondoltuk, hogy illett volna az európ ai uniós feladatokra is figyelemmel a csatlakozás utáni problémákra ráirányítani a figyelmet. Erre is megnyugtató választ adott az Állami Számvevőszék elnöke, aki egyetértett azzal a felvetéssel, hogy az ott szerzett tapasztalatok alapján talán jobban lehe tne majd a későbbiekben módosítani ezt a számvevőszéki törvényt. És a legfontosabb kérdés valóban az volt, hogy ki nevezi ki a főtitkárt. Ezt a kérdést azért tettük fel, mert a jogszabályban erre vonatkozóan igen homályos fogalmazásokat találtunk, az indok olás szerint is csak a főbb rendelkezéseket és a legfontosabb előírásokat tartalmazza a törvény. Véleményünk szerint egy új hatáskörű főtitkári pozíciót illett volna részletesebben kodifikálni, mert az egész aggodalmunk azzal kapcsolatos, hogy meglegyenek a megfelelő garanciák az Állami Számvevőszék jövőbeni tizenöt éves működésére vonatkozólag. Az önkormányzati bizottságban mindenkinek, és az önkormányzatokkal foglalkozó képviselőknek különösen fontos az Állami Számvevőszék tevékenysége, mert az elmúlt tiz enöt év az önkormányzati oldalról rengeteg tudás, tapasztalat egységes szerkezetben gyűlt össze az Állami Számvevőszéknél, és erre szeretnénk építeni. Ez tulajdonképpen - ahogy ott fogalmaztam - egy
