Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. március 24 (135. szám) - Az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS, igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
1698 egyik legjelentősebb költségvetési tényező, így logikus, hogy ez a jogkör - mintegy a költségvetésre vonatkozó javaslattételi jog részeként - az Á llami Számvevőszékhez kerüljön. 4. A törvényjavaslat pontosítja az Állami Számvevőszék és a Magyar Nemzeti Bank kapcsolatát. A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény szerint az Állami Számvevőszék azt ellenőrzi, hogy a Magyar Nemzeti Bank a törvényeknek, más jogszabályoknak, az alapszabálynak és a közgyűlés határozatainak megfelelően működike. A hatályos szabályozás lényegében egy általános törvényességi felügyeleti jogkört állapít meg az Állami Számvevőszék részére. Mindez indokolatlan, his zen az Állami Számvevőszék tevékenysége eleve csak a pénzügyi, gazdasági működés ellenőrzésére irányulhat. Másfelől ellentmond az Állami Számvevőszékről szóló hatályos törvénynek is, amely szerint az Állami Számvevőszék a Magyar Nemzeti Banknak az államház tartással való hitelkapcsolatait, valamint a bankjegy- és érmekibocsátására vonatkozó adatait ellenőrzi. Ez utóbbi szabályozás a Magyar Nemzeti Bank monetáris politikájának részbeni ellenőrzését is lehetővé teszi. Ebben a tekintetben a feladat tehát többir ányú. Egyfelől meg kell teremteni a hivatkozott törvényi szabályozások összhangját, másfelől pedig egyértelműen ki kell zárni annak a lehetőségét, hogy az Állami Számvevőszék ellenőrizhesse a monetáris politika alakítását, amely a Magyar Nemzeti Bank fő fe ladatát képezi. Mindennek különös jelentőséget ad, hogy hazánk belátható időn belül az eurózóna része lesz, így kiemelt figyelmet kell fordítanunk az Európai Unió azon elvárására, mely a jegybanki függetlenséget kiemelt célként kezeli. Az uniós megfontolás okon túl a változtatás azért is elkerülhetetlen, mert önmagában is aggályos két alkotmányos intézmény viszonyrendszerében, ha az egyik egyoldalúan széles jogosítványokat kap a másik alaptevékenységének átfogó ellenőrzésére. (11.50) 5. Az Állami Számvevőszé kről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény egyike a nagy rendszerváltó törvényeknek. A közpénzek ellenőrzésére egy időtálló és működőképes ellenőrzési struktúrát hozott létre. A törvénynek ugyanakkor van egy nagy hiányossága, nevezetesen az, hogy a személyes ad atok védelmét szolgáló garanciák nem szerepelnek benne. Az Állami Számvevőszék ellenőrzései során adatokkal dolgozik, melyek között találhatók természetesen személyes adatok is. A törvényjavaslat ezért kiegészíti az Állami Számvevőszékről szóló törvényt a személyes adatok védelmét szolgáló garanciákkal, a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény főbb rendelkezéseit követve. 6. A javaslat kiegészíti a törvényi szabályozást a főtitkári és a főigazgatói tisztségek intézm ényesítésével. Ezt a módosítást az indokolja, hogy az Állami Számvevőszék által elvégzendő feladatok minél hatékonyabb ellátása érdekében az elmúlt, közel 15 évben az Állami Számvevőszék szervezetében változások zajlottak le, amelyeket a törvényben is meg kell jeleníteni. A javaslat a főtitkár jogállását a közigazgatási államtitkárokhoz hasonlóan szabályozza. Ennek megfelelően a főtitkár felel majd az elnök irányítása alatt az Állami Számvevőszék hivatali szervezetének működéséért. Amennyiben az elnök és az alelnökök együttesen akadályoztatva vannak feladatuk ellátásában, az Állami Számvevőszék működése csak nagy nehézségek árán biztosítható. Erre az esetre kínál megoldást a javaslat azzal, hogy ilyenkor a főtitkár lenne jogosult a főigazgatók bevonásával mi ndazon intézkedések megtételére, melyek az Állami Számvevőszék törvényi kötelezettségeinek teljesítéséhez elengedhetetlenül szükségesek. A javaslat ugyanakkor pontosan meghatározza azokat a jogköröket, amelyekben a főtitkár nem járhat el. Így a főtitkár tö bbek között nem jogosult a vezetők tekintetében a kinevezési és felmentési jogkör gyakorlására, valamint nem vehet részt az Országgyűlés plenáris ülésén. Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Országgyűlés! A javaslat előkészítése során széles körű államigazgatási eg yeztetést folytattunk le, ahogy ezt általában tenni szoktuk. Az egyeztetésbe bevontuk az Állami Számvevőszék tisztelt munkatársait is, és elmondhatom, hogy a tervezett szabályozást illetően sikerült konszenzusra jutnunk. Az önök előtt lévő javaslat tehát n emcsak a
