Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. március 24 (135. szám) - Az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS, igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
1697 gazdálkodását az Országgyűlés elnöke által megbízott független könyvvizsgáló ellenőrzi. A könyvvizsgáló k ijelölése a költségvetési minősítésű könyvvizsgálók közül történhet. 3. Fontos új eleme a javaslatnak, hogy az Állami Számvevőszék függetlenségének további erősítése érdekében a jövőben az Állami Számvevőszék jogot kapna arra, hogy maga állíthassa össze a saját költségvetésére vonatkozó javaslatot, melyet a kormány a költségvetési javaslat részeként változatlan formában köteles a tisztelt Országgyűlés elé terjeszteni. Mindez természetesen nem érinti a kormánynak azt a jogát, hogy az Állami Számvevőszék álta l készített költségvetési javaslattal kapcsolatos álláspontját ismertesse az Országgyűléssel. Az ismertetett elképzelés nem példa nélküli a hatályos jogrendszerünkben. Egyes kiemelkedő, alkotmányjogi jelentőséggel rendelkező szervek szintén maguk állítják össze költségvetésüket. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács a bírósági fejezet költségvetése, a legfőbb ügyész az ügyészségi fejezet költségvetése, végül az Alkotmánybíróság az Alkotmánybíróság költségvetése összeállítása tekintetében rendelkezik a szó ban forgó jogkörrel. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanáccsal kapcsolatban nem is olyan nagyon régen született erre vonatkozó törvényi szabályozás. Kétségtelen, hogy az Állami Számvevőszék alkotmányos jogállása nem azonosítható az előzőekben felsorolt al kotmányos szervekével. Az Állami Számvevőszék ugyanis nem önálló hatalmi ág, hanem az Országgyűlés pénzügyi, gazdasági ellenőrző szerve. Mint ahogy az Alkotmánybíróság erre nemrégiben rámutatott, az Állami Számvevőszék az Országgyűlésnek alárendelt szervez et, és meghatározott vizsgálat lefolytatására is utasítható. Az Állami Számvevőszék függetlensége tehát a törvényhozó hatalmi ágat megtestesítő Országgyűléshez képest viszonylagos, ezért jogállása önmagában nem indokolná, hogy függetlensége egyik garanciáj aként a költségvetését maga állíthassa össze. E megoldást az Állami Számvevőszéknek az alkotmányban és az Állami Számvevőszékről szóló törvényben rögzített speciális hatásköre alapozhatja meg. Az Állami Számvevőszék legfontosabb feladatai közé tartozik az alkotmány 32/C. §ának (1) bekezdése értelmében a költségvetésről, illetve a zárszámadásról szóló törvényjavaslatok ellenőrzése, melyeket nem lehet az Országgyűlésben megtárgyalni az Állami Számvevőszék jelentése nélkül. Az Állami Számvevőszék hatásköre ki terjed továbbá a központi költségvetés szerkezeti rendjébe tartozó fejezetek működésének ellenőrzésére is. Különösen erős hatáskörnek minősül az Állami Számvevőszék ellenjegyzési joga a költségvetési hitelfelvételekre vonatkozóan. Az Állami Számvevőszék em lített hatásköreiből következően az Állami Számvevőszék tevékenységének jelentős része a végrehajtó hatalom, azon belül is természetesen a Pénzügyminisztérium ellenőrzésére irányul. Az Állami Számvevőszék alkotmányos jogállásának ezért alapeleme kell hogy legyen a végrehajtó hatalomtól való függetlensége. Olyan jogi környezet kialakítása indokolt, amely még a lehetőségét is kizárja annak, hogy a kormány mint ellenőrzött szerv nyomást gyakorolhasson az Állami Számvevőszék jelentésének tartalmára azáltal, hog y az állami számvevőszéki fejezet költségvetésére vonatkozó javaslatot a kormány nevében a pénzügyminiszter állítja össze. Valamely szerv költségvetési pozícióinak meghatározása ugyanis alapvetően behatárolja az adott szerv működésének kereteit. Amennyiben az Állami Számvevőszék tehet javaslatot saját költségvetésére, az előzőekben említett aggályok elháríthatóak, hiszen a végső döntés meghozatala szempontjából nagyon lényeges, hogy az országgyűlési vita alapjául az egyes költségvetési fejezetek vonatkozásá ban milyen javaslat szolgál. Szeretném hangsúlyozni ugyanakkor, hogy a tervezett szabályozás természetesen nem kívánja elvonni az Országgyűlésnek az alkotmány 19. § (3) bekezdésében foglalt, a központi költségvetés megállapítására vonatkozó jogát. Nyilvánv aló, hogy az Országgyűlés a költségvetés egészének szempontjait mérlegelve természetesen módosíthatja az Állami Számvevőszék által előterjesztett javaslatot. Ez alapvető alkotmányos joga. Az előzőekkel összhangban indokolt, hogy az Országgyűlés helyett a j övőben az Állami Számvevőszék határozhassa meg saját létszámát. Minden szerv esetében ugyanis a bérköltség az
