Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. március 24 (135. szám) - Jelentés az Állami Számvevőszék 2003. évi tevékenységéről, valamint a jelentés elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - SZALAY GÁBOR, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
1687 fele, 1483 önkormányzat vált működésképtelenné, és szorul kiegészítő támogatásra, illetve vált egyre eladósodottabbá. A 2003. évi jelentés azonban más aktuál is megállapításokat is bőségesen tesz, melyek közül kiemelésre méltónak az alábbiakat tartom: a központi költségvetés közvetlen bevételeinek meghatározó részét jelentő adó- és vámtételek beszedése megfelelt a törvényességi és belső eljárásrendi követelmény eknek. A 2003. évben azonban nem volt reális a kincstári vagyon koncesszióba adásából tervezett bevétel nagysága, mivel annak mindössze 10 százalékát sikerült realizálni. A kiadási struktúrában megállapításra került, hogy nem csökkent a központi költségvet ésből finanszírozott állami feladatok köre. A magánszektorral való feladatmegosztást illetően, vagyis az úgynevezett PPPkonstrukció kapcsán mindeddig talán nem sikerült teljességében kihasználni a gazdálkodási lehetőségek bővüléséből, a szingergikus hatás okból fakadó előnyöket. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium ez év második negyedévében készíti el az eljárások egységességét és előkészítettségét biztosító útmutatókat és szabályzatokat. Uniós példák sokasága bizonyítja, hogy az állami és a magánszekto r összefogása - a készpénzek felhasználásának szabályait megtartva - képes jelentős nemzetgazdasági eredményeket elérni. Elegendő talán csak a Portugáliában megépített több ezer kilométer hosszúságú autópályára gondolni, ami mind úgynevezett PPPkonstrukci óban készült, EUkonform módon. Az ágazati feladatok prioritásának érvényesítésében növekvő szerepet játszanak a fejezeti kezelésű előirányzatok, amelyekben egyre nagyobb részarányt képviselnek a célfeladatok és a programfinanszírozott feladatok. Az elmúlt időszakban jelentős, egyes fejezeteknél akár 50 százalékos maradvány keletkezett ezeken a területeken. A Számvevőszék megállapításai szerint ennek okai elsősorban az eljárások, pályázatok kezelésének elhúzódására, a döntési mechanizmusok bonyolultságára, a támogatások kezelésével megbízott szervezetek ügyintézési hiányosságára vezethető vissza. Az uniós támogatással megvalósuló pályáztatási rendszer 2004. évi működése hasonló veszélyeket hordozhat magában, ezért az SZDSZ már most felhívja a figyelmet a köz reműködő szervezetek évközi hatékonyabb ellenőrzésére, a tevékenységük figyelemmel kísérésére. A 2002. évi zárszámadásban még két elkülönített állami pénzalappal foglalkozott a vizsgálat, a 2004. évi költségvetés kapcsán azonban két újabb alap jelent meg: a Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alapot 2003ban hozták létre, a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap 2004től, ez évtől fog működni. A Számvevőszék megállapítása szerint az elkülönített állami pénzalapok pénzügyi helyzete kiegyen súlyozott volt. A Nyugdíjbiztosítási Alap és az Egészségbiztosítási Alap zárszámadási és költségvetési tervezési ellenőrzése mellett a Számvevőszék első alkalommal végzett átfogó, azaz 1994től kezdődően nyolc évre vonatkozó vizsgálatot. Az egészségügyi a lap évről évre pénzügyi, egyensúlyi problémával küzdött, az ellátási kiadások minden évben a költségvetési előirányzatot meghaladó mértékben teljesültek. A legnagyobb növekedés évről évre a már említett gyógyszertámogatásnál volt. A probléma napjainkban kü lönös aktualitást nyert, mindannyiunk előtt ismert a gyógyszergyártók és a kormány közötti feszültség és vita. Az önkormányzati forrásszabályozási és támogatási rendszer lényegében nem változott az elmúlt időszakban. Az önkormányzatok és intézményeik elsőd leges kiadásainak aránya az államháztartáson belül változatlan, vagyis 22 százalék körüli volt. A 3178 helyi és mintegy 1850 kisebbségi önkormányzat kiadásai a 2003. évben 117 milliárd forinttal haladják meg a tárgyévi bevételeket. Adósságállományuk tehát nőtt. A feladatok finanszírozása, a pénzügyi helyzet stabilizálása a saját bevételek növelésére ösztönzi és kényszeríti az önkormányzatokat. Egyre több önkormányzat vezet be helyi adót, dinamikusan fejlődik a telekadó. A turizmus visszaesése azonban csökke nti az önkormányzatok idegenforgalmi adóból származó bevételeit, az iparűzési adó növekedésének mértéke pedig visszaesett.
