Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. március 24 (135. szám) - Jelentés az Állami Számvevőszék 2003. évi tevékenységéről, valamint a jelentés elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - SZALAY GÁBOR, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
1686 parlamentben, hogy ne lenne gyakori hivatkozási alap bármely zárszámadási vagy költségvetési vitában minde gyik politikai erő részéről is az ÁSZ véleménye. Az Állami Számvevőszék 2003. évi tevékenységét összefoglaló vaskos jelentés is korrekt, hiteles, informatív és terjedelme ellenére is lényegre törő. Hiszen ha arra a jelentéstömegre gondolunk, amivel az ÁSZ az elmúlt év során látta el az országgyűlési képviselőket, akkor akár még tényleg erősen tömörítettnek is nevezhető az összefoglaló jelentés közel háromszáz, pontosan 287 oldala. Az ÁSZ 2003. évi tevékenységéről szóló jelentés tiszta tükröt tart elénk, bem utatja a közszféra jelenlegi általános financiális helyzetét, a forráshiányos gazdálkodás gondjait, esetleges buktatóit. A megállapítások, ajánlások közép- és hosszú távra szóló célokat és feladatokat jelölnek ki a törvényhozás számára. A Számvevőszék munk áját alapvetően a törvényekben meghatározott rendszeres feladatok jelentik: évente ellenőrzik a költségvetés zárszámadását, az aktuális költségvetés tervezését, elemeit, az önkormányzati feladatokhoz kapcsolódó támogatások felhasználásának szabályszerűségé t, kétévente kerülnek terítékre a pártok, illetve gazdálkodásuk, rendszeresen és átfogó módon vizsgálják a fejezetek, illetve a helyi önkormányzatok gazdálkodását. Az elnöki döntések alapján elrendelt vizsgálatok a nagy összegű költségvetési pénzfelhasznál ással és jelentős kockázattal járó, a versenyképesség kritikus pontjaira vonatkozó, valamint a lakosság életminőségére ható elemeket érintették. A Számvevőszék függetlenségét erősíti az a tény, hogy a kormány közvetlen felkérései munkakapacitásának mindöss ze egy százalékát kötötték le. A jelentésből kitetszik, hogy a közpénzekkel történő gazdálkodás legfőbb ellenőre az előző évek gyakorlatához hasonlóan nemcsak diagnózist állapít meg, de jellemzően terápiára is javaslatot tesz, a beteg azután maga dönt arró l, hogy magáévá teszie a javaslatokat. Ezek indokoltságát, bár vitatni nem szokták, csak éppen legfeljebb nem alkalmazzák. Az ÁSZ pedig láthatóan nem fárad bele, nem csügged el attól, hogy pár javaslatát több kormányt is átívelő időszakban, évenkénti gyak orisággal kell megfogalmaznia újból és újból. Az előttünk lévő jelentés precízen összefoglalva így aztán tartalmazza a javasolt, de még meg nem valósított ÁSZterápiák listáját a 3. mellékletben, meg az elmúlt évi különféle jelentésekben a kormánynak, a fe jezetek vezetőinek megfogalmazott új javaslatokat és az arra kapott válaszokat is az 5. mellékletben. (10.50) Így az ÁSZ, elmondható, hogy évek óta javasolja például pótköltségvetési törvényjavaslat elkészítését, a költségvetési hiány nem tervezett növeked ésének rendszeressé vált, könnyedebb, vagyis a parlament látköréből kivont kezelése miatt; az államháztartás egészének komplex reformját megalapozó, részleteiben is kimunkált stratégia elkészítését; hatástanulmányok készítését, amelyek jellemzően soha nem készültek, és ma sem készülnek a törvényjavaslatok mellé, miáltal a szabályozás szükségessége és az általa kiváltott hatások következménye egyaránt homályban marad. Az Állami Számvevőszék szintén nem először javasolja, hogy a minisztériumok kellő figyelmet fordítsanak és megfelelő ellenőrzést gyakoroljanak a felügyeletük alá tartozó, többségi állami tulajdonban lévő gazdasági társaságok gazdálkodását, szabad pénzeszközeinek felhasználását illetően, és azok forráselosztását szűkítsék a folyamatos feladatellá táshoz igazodóan. De régóta javasolja azt is az ÁSZ, hogy a felelős tárca szüntesse meg az egészségügyi, társadalombiztosítási bevételek folyamatos felül, míg a kiadások folyamatos alultervezésének gyakorlatát, azaz az előre valószínűsíthető hiánynövekedé st. Ennek legkritikusabb eleme épp a napokban is aktualitással bíró gyógyszerkassza ügye. Az önkormányzatok költségvetési egyensúlyi helyzetének, vagyis a feladatok és az azok teljesítéséhez szükséges pénzügyi feltételek közötti összhang megteremtését is r égóta javasolja az ÁSZ, hiszen a kezdetektől tartó halmozódás miatt ma már az önkormányzatok közel
