Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. március 24 (135. szám) - Jelentés az Állami Számvevőszék 2003. évi tevékenységéről, valamint a jelentés elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - BOLDVAI LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
1681 Számvevőszéktől, hogy mindenképpen kövesse figyelemmel, kövesse nyomon ezeknek a rendszereknek a kialakulását, illetve amennyiben lehetséges, magának a pénzeknek az útját. Ezeket ajánlottuk a számvevőszék figyelemébe, és m ég egyszer mondom, hogy egyhangúlag elfogadásra javasoltuk a határozati javaslatot. Köszönöm. (Taps.) ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Köszönöm. A bizottsági előadók felszólalásainak a végére értünk. Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalásokra kerü l sor a napirendi ajánlás szerint 1515 perces időkeretben. Megadom a szót Boldvai László képviselő úrnak, aki az MSZP képviselőcsoportja nevében kívánja vezérszónoklatát elmondani. Önt illeti a szó. BOLDVAI LÁSZLÓ , az MSZP képviselőcsoportja részéről: Tis ztelt Elnök Asszony! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Állami Számvevőszék 2003ban a szervezet elnöke és az Országgyűlés számvevőszéki bizottsága által jóváhagyott, illetve véleményezett ellenőrzési terv alapján végezte a tevékenységét. Kap acitásának - ahogy az elnök úr a szóbeli expozéjában is említette - közel 63 százaléka a törvényekben előírt évenkénti, kétévenkénti, illetve rendszeres feladatok teljesítése, míg a többi az elnöki döntés, illetve kormányfelkérés következménye volt. Tevéke nységük több mint 60 ezer ellenőrzési munkanapot igényelt. Tervükben 75 téma szerepelt, amelyből 24 2002ben kezdődött, 26 pedig áthúzódott az idei évre. 2003ban 56 ellenőrzésről készült jelentés. Ha az ellenőri munkanapok felől közelítünk, azok közel 85 százaléka a költségvetés és zárszámadás, a költségvetési fejezetek, az önkormányzatok és az állami vagyon területére irányultak. Értékválasztáson alapszanak és a stratégia alapvető célkitűzéseit tükrözik az elnöki döntési hatáskörben meghatározott ellenőrz ési témák. A költségvetési pénzfelhasználással járó és jelentős kockázatot hordozó feladatok a nemzetgazdaság, illetve a közszféra versenyképességének kritikus pontjai, és nem utolsósorban a lakosság életminőségét befolyásoló területek átvilágítása. A jele ntésben összegzett és általánosított tapasztalatok megegyeznek a 2002ben megfogalmazottakkal, a vizsgált kérdésekben a korábbiakkal megegyező, közel azonos megállapítások születtek. A 2002. évi mérleg főösszegei és hiánya jelentősen meghaladták a többször módosított előirányzatokat. A költségvetés év végi bruttó adóssága a 2001. évi 51,9 százalékról 54,3 százalékra emelkedett. A tárcák feladatváltoztatási törekvései ugyan hatottak az intézményi struktúrákra, de az intézményrendszer szűkítése továbbra sem é rtékelhető. Ismételten hangsúlyozza a jelentés a költségvetési tervezés új alapokra helyezésének szükségességét, mert a költségvetési kockázatok egyértelműen tartalmi hiányosságokra vezethetők vissza. Több mint támogatandó a költségvetési gazdálkodásban me gállítani a felpuhulást, mert az a szükséges fordulatot, irányváltást akadályozza. Hozzászólásomra készülvén átnéztem a tavalyi jegyzőkönyveket. Örömmel állapítottam meg, hogy a vitának az akkor is magas szintűnek minősített jelentésnek vannak kézzel fogha tó eredményei is. Szabályozottabbá vált az a feltétel- és követelményrendszer, mely keretei között az állami és önkormányzati gazdálkodás folyik. Ezzel a számon kérhetőség követelménye jórészt megvalósul, de a nagy stratégiai, több kormányzati cikluson átí velő, konszenzusos megoldásokkal még azt gondolom, adós a tisztelt Ház. Az Állami Számvevőszék tevékenységének feltételei javultak, erősödött függetlensége, reálissá vált egy olyan törvény előterjesztése, amellyel a tisztelt Ház az állam legfőbb pénzügyi e llenőrző szerveként határozná meg az Állami Számvevőszéket. Az Állami Számvevőszék felkészült az INTOSAI 18. kongresszusára, amelynek házigazdája Budapest lesz. Ez számomra két dolgot is jelent: egyrészt az Állami Számvevőszék szakmai tevékenységének nemze tközi elismertségét, másrészt reálissá vált, hogy a számvevőszéki ellenőrzések nemzetközi központja hazánk fővárosában lehet.
