Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. március 24 (135. szám) - Jelentés az Állami Számvevőszék 2003. évi tevékenységéről, valamint a jelentés elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - PÁLFI ISTVÁN, a szociális és családügyi bizottság előadója:
1680 Talán végső fokon mintegy összegezésként azt említeném, hogy kihangsúlyozódott az a meglátás, ho gy az Állami Számvevőszék nem egy döntéshozó, egy managerial intézménye a Magyar Országgyűlésnek, Magyarországnak, hanem egy vizsgálódó, rálátó intézménye, és megvilágosodott számunkra megint az, hogy a jó rálátás, a jó vizsgálódás igenis segíti a jobb dön téshozatalt, tehát számunkra a jobb törvény meghozatalának a lehetőségét. Ilyen szellemben a bizottság a jelentést elfogadja, és az Országgyűlésnek elfogadásra ajánlja. Köszönöm. (Taps.) ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Köszönöm. Megadom a szót Pálfi István képvi selő úrnak, a szociális bizottság előadójának. PÁLFI ISTVÁN , a szociális és családügyi bizottság előadója : Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Elnök Úr! Abban a kegyelmi állapotban vagyok, hogy ellenzékiként bizottság i közös véleményt mondhatok, éppen ezért nem biztos, hogy ki fogom használni a teljes időkeretet. Bizottságunk egyhangúlag elfogadásra javasolja a jelentést, illetve a határozati javaslatot is, magyarán mondva, nem fogalmazódott meg kisebbségi vélemény az ülésünkön a jelentés tárgyalásakor, inkább felvetések voltak, és ezekről a felvetésekről kellene most néhány szót szólnom. Az első és legfontosabb, ami miatt elfogadásra javasoljuk ezt a jelentést, illetve a határozati javaslatot is, annak oka leginkább az , hogy rendkívül alaposnak tartjuk azt a feltáró munkát, amelyet a bizottság területét érintve, a szociális területet érintve az Állami Számvevőszék végzett, és ennek az írásban lefektetett és előttünk levő anyagait is ugyanilyen alaposnak tartjuk, magát a munkát is, és a jelentés is erről árulkodik. Azt is külön kiemelte az egyik képviselőtársunk, hogy az ÁSZnak ezt a fajta tevékenységét, amelyet elvégzett, és amely egy újfajta stílust is jelent a munkájában, mindenképpen követendőnek és folytatandónak vé ljük, miszerint javaslatokat is tesz a felvetésekkel kapcsolatban, nemcsak pusztán a problémát tárja fel, hanem ezzel megkeresi, úgynevezett proaktív módon megkeresi úgymond a minisztériumokat, sőt az is elhangzott, hogy bizonybizony a minisztériumok az Á SZ felvetéseire, amelyek ugyancsak benne vannak a jelentésben, nem mindig alapos választ adtak. Három másik terület, három másik felvetés hangzott még el, mondom még egyszer - nem vita, három másik felvetés hangzott még el , ezen határozati javaslat tárgy alása során. Az egyik az önkormányzatok szociális ellátásokkal kapcsolatos tevékenységét illeti. (10.20) Azt kértük a Számvevőszéktől, hogy abból a szempontból is vizsgálja, és tegyen javaslatokat a Ház elé, illetve minden egyes illetékes szerv elé ezzel k apcsolatban, hogy az önkormányzatok milyen módon képesek ellátni azokat a feladatokat, mennyire finanszírozható az a fajta feladatellátási kötelezettség, amelyet a különböző törvények, határozatok rájuk szabnak. Ez egy folyamatos munkát igényel, folyamatos feltáró munkát igényel. A másik felvetés a társadalombiztosítási alapokkal volt kapcsolatos. Azt a fajta akut hiányt kellene elemezni, amely kialakult az elmúlt években. Egyik oldalról ennek a hiánynak a szerkezetét; illetve mindenképpen kértük a Számvevő széket arra, hogy amennyiben erre módja és lehetősége van, a magánnyugdíjpénztárak elmúlt 56 éves tevékenységét is mindenképpen kövesse figyelemmel annál is inkább, hiszen a magánnyugdíjpénztári rendszer kialakítása valamikor éppen azért vált aktuálissá, az volt a fő érv, hogy ezáltal a költségvetést hosszabb távon, akár 203040 éves távlatban nagymértékben tehermentesíti. Igazake ezek az állítások már ilyen rövid távon is? Illetve: mi az a probléma, ami miatt a reálhozamokkal kapcsolatban mindig fölmer ülnek kérdések? A harmadik felvetés pedig az uniós csatlakozásunkkal kapcsolatos. Itt leginkább az vetődött fel, hogy azoknak a pénzeknek a fogadására és szétosztására felkészülte a magyar kormányzati rendszer, illetve ezek milyen változásokat indukálnak ebben a rendszerben. Azt kértük a
