Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. március 23 (134. szám) - Az államot megillető szavazatelsőbbségi részvény jogintézményének átalakításáról és egyes törvényeknek az átalakítással összefüggésben, illetve egyéb okból szükséges módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - HERÉNYI KÁROLY (MDF):
1659 Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Elhangzott, hogy jogharmonizációról van szó, egy olyan törvénymódosító javaslatról, amely két éve adósságunk, tehát ideje, hogy az uniós csatlakozás idejére ezt a hiányt pótoljuk. A törvényjavaslat azonban az MDF megítélése szerint az európai uniós elvárásokkal szemben nem azokat teljesíti, han em látszólag megteszi ezeket, de tartalmában más eredményre jutunk, ha végignézzük vagy végigvesszük a törvényt. A törvényjavaslat lényegében megkerülni igyekszik minden lehetséges módon a vonatkozó EUelőírásokat, mert egyrészt bizonyos vonatkozásokban az eddigi aranyrészvény helyett adminisztratív eszközökkel, hatósági jogosítványok útján akarja fenntartani az állam beavatkozási jogát gazdasági társaságoknál, tehát magánjogi szereplőknél, mely tény mindenképpen a szabad piac versenyének korlátozását eredm ényezi. Ugyanakkor az állami beavatkozás közvetlen és közvetett formái lényegében egy olyan klauzulán alapulnak, amelynek tartalma nem megfogható, kevéssé értelmezhető, és gyakorlatilag minden esetben alkalmas arra, hogy erre hivatkozva az állam bármely dö ntésbe beavatkozzon. A közrendet, a közbiztonságot vagy az ellátás biztonságát közvetlenül veszélyeztető kitétel ugyanis olyan megfogalmazás, amely igen tágan, igen kiterjesztően értelmezhető, amellyel széles körben lehet élni, sőt, amint azt nemzetközi pé ldák is mutatják, visszaélni. A korlátozások tehát, szemben a törvényjavaslat indoklásában foglaltakkal, nem valósak abban a mértékben, ahogy az indoklás leírja, bár kétségtelen, hogy bizonyos vonatkozásokban van visszalépés a korábbi jogosítványoktól. A t örvényjavaslat számos elemében fedezhető fel a fentiek szerinti tendencia. Így például a javaslat szerint az aranyrészvényből eredő jogok gyakorlása korlátozódik többek között a gazdasági társaság pénzeszközei jelentős részét, illetve alaptevékenysége foly tatását biztosító eszközt, vagyoni értékű jogot érintő tranzakciókra. (21.00) Ugyanakkor a javaslat 7/B. §ának (4) bekezdése szerint azt, hogy az (1) bekezdésben érintett gazdasági társaság esetében mi minősül a gazdasági társaság pénzeszközei jelentős ré szének, illetve tevékenysége folytatását biztosító eszköznek, vagyoni értékű jognak, jogszabály, ennek hiányában a gazdasági társaság alapszabálya határozza meg. Az alapszabály e rendelkezésének elfogadásához, valamint a módosításhoz a részvényes igenlő sz avazata szükséges. A kör tehát bezárul, a korlátozott jog tartalmát szintén a részvényes határozza meg, azt belátása szerint az alapszabály elfogadása vagy el nem fogadása útján tágíthatja vagy bővítheti, gyakorlatilag belátása szerint dönt arról, hogy mil yen döntésekre terjedjen ki az őt megillető szavazat. Valóban korlátozó törvényi szabályozás esetében ezekben a kérdésekben a törvénynek taxatív iránymutatást kellene adnia arra vonatkozóan, hogy milyen kérdésekben illeti meg az aranyrészvény tulajdonosát mindaz a jog, amely a fentiek szerinti szabályozással gyakorlatilag korlátlanná vált. A törvényjavaslat egyéb elemeiben sem felel meg sem a jogbiztonság, sem az Unió által támasztott elvárásoknak. Az aranyrészvény tulajdonosa ugyanis nem a közgyűlésen gyak orolja szavazati jogát, ahogy ezt egyébként a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény minden részvényes számára előírja, hanem utólag jogosult saját érdekei, szempontjai alapján a közgyűlés egyébként többségben lévő tulajdonosai által meghoz ott döntéseket felülvizsgálni, azok sorsáról saját érdekei, szempontjai alapján dönteni. Mindez azt eredményezi, hogy az eddigi szabályozástól eltérően még csak az a kötelezettség sem terheli az aranyrészvényest, hogy megjelenjen a közgyűlésen, ami egyébké nt minden jogállam szabályozása szerint minimálisan elvárt követelmény egy részvényestől, aki szavazati jogával élni kíván. Ez a megoldás súlyosan veszélyezteti a gazdasági élet biztonságát, mert azt eredményezheti, hogy függő jogi helyzet alakul ki azt kö vetően, hogy egy közgyűlés a hatályos jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő törvényes döntést hozott megfelelő arányban valamely, az adott társaság számára lényeges, adott esetben egész jövőjét meghatározó kérdésben. Megítélésünk szerint a magyar államtól minimálisan elvárható az,
