Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. március 23 (134. szám) - Az államot megillető szavazatelsőbbségi részvény jogintézményének átalakításáról és egyes törvényeknek az átalakítással összefüggésben, illetve egyéb okból szükséges módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc):
1660 ami bármely kisrészvényestől: amennyiben szavazati jogával kíván élni, úgy tisztelje meg a tulajdonostársakat részvételével. A törvényjavaslat által javasolt megoldás egyébként tág teret biztosít a korrupcióra és a kapcsolati tők e hatékony érvényesülésére, mert öt napot biztosít az adott kérdésben kisebbségben maradt részvényeseknek arra, hogy megkíséreljék az aranyrészvényből eredő jogok gyakorlóját rábírni arra, hogy vétójogával éljen. A döntés indoklásának kötelezettsége pedig csak látszólagos biztosíték, hiszen a közrend vagy a közbiztonság, illetve az ellátás veszélyeztetett volta nem objektív kategória, abba bárki gyakorlatilag bármit beleérthet. Jogilag következetlen és megalapozatlan a jogorvoslattal kapcsolatos szabályozás i javaslat is. Az aranyrészvényes döntése ellen ugyanis csak a jogszabálysértés miatt van helye jogorvoslatnak, azonban a döntés éppen a fentiek szerinti szabályozásra figyelemmel nem jogszabálysértő, hanem legfeljebb ténybelileg alaptalan. A kérelmet tehá t elméletileg nem jogszabálysértés, hanem a döntés ténybeli alaptalansága miatt lehet előterjeszteni. Ez az ellentmondás pedig azt eredményezi, hogy ténylegesen nincs lehetőség felülvizsgálati kérelem előterjesztésére. Sajátos az a megközelítés is, amely a gazdasági társaság számára teszi lehetővé jogorvoslati kérelem előterjesztését. E körben egyrészt nem tisztázott az, hogy ki dönthet arról, hogy jogorvoslati kérelmet terjesszen a társaság elé, és hogy ki jogosult ennek végrehajtására, szükségese például ehhez valamely fórum döntése. A törvényjavaslatból következően lényegileg intézményesülnie kellene annak a rendszernek, hogy a döntést meghozó részvényesek informálisan utasítsák az ügyvezetést a kérelem előterjesztésére - ez persze az ügyvezetésnek nem j elent kötelezettséget , vagy pedig annak, hogy a közgyűlésen a részvényeseknek a vétójoggal érintett határozat meghozatalakor egyszersmind arról is dönteniük kell, hogy a vétójog gyakorlása esetén az ügyvezetés köteles a jogorvoslati kérelmet előterjeszte ni. Előfordulhat ily módon az is, hogy a többségi részvényesek döntését annulláló aranyrészvényesi döntés ellen az ellenérdekelt ügyvezetés nem terjeszt elő jogorvoslati kérelmet, és ennek eredményeképpen a döntés hatályban marad. Mindenképpen indokolt len ne az, hogy bizonyos szavazati aránnyal bíró egyes részvényesek maguk is jogosultak legyenek a kérelem előterjesztésére. A hatályos jogi szabályozástól eltérő és rendkívül furcsa a jogorvoslati kérelem előterjeszthetőségének határideje is. A Gt. 47. §ának (3) bekezdése a közgyűlési határozatok megtámadására 30 napos határidőt biztosít. Ehhez képest a törvényjavaslat szerinti háromnapos határidő rendkívül rövid, gyakorlatilag ellehetetleníti a megalapozott kérelem előterjesztését, mintegy kiüresíti azt. Ez a határidő lehetetlenné teszi a fentiek szerint szükséges egyeztetések megtörténtét is. E határidőből is kitűnik, hogy a jogalkotó szándéka szerint formális jogról van szó; olyan jogról, amely az Európai Unió által megkívánt követelményeknek való látszólag os megfelelés szándékán alapszik. Az eddig elmondottak alapján, ha módosító javaslatainkat az előterjesztő befogadja, figyelembe veszi, akkor a törvény fontosságára való tekintettel a Magyar Demokrata Fórum támogatni fogja a javaslatot. Köszönöm. ELNÖK (dr . Wekler Ferenc) : Miután több felszólaló nem jelentkezett, megkérdezem államtitkár urat, kíváne reagálni. (Dr. Hankó Faragó Miklós: A vita lezárását követően.) Majd a lezárást követően. Tisztelt Országgyűlés! Az általános vitát lezárom. A benyú jtott módosító javaslatokra figyelemmel a részletes vitára bocsátásra és a részletes vitára a következő ülésünkön kerül sor. Tisztelt Országgyűlés! A mai napirendi pontok tárgyalásának végére értünk, nincs napirend utáni felszólalásra jelentkező.
