Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. március 23 (134. szám) - Az államot megillető szavazatelsőbbségi részvény jogintézményének átalakításáról és egyes törvényeknek az átalakítással összefüggésben, illetve egyéb okból szükséges módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - HERÉNYI KÁROLY (MDF):
1658 Az aranyrészvén y intézménye azért jelenti a tőke szabad áramlásának korlátozását, mert az állam itt nem tulajdonosként, hiszen tényleges tulajdoni hányaddal nem rendelkezik, csak a szavazatelsőbbségi részvénnyel, tehát nem tulajdonosként, hanem szabályozóként akadályozha t meg olyan döntéseket, amelyek egyértelműen tőkemozgásokat érintenek, ilyen például az alaptőke felemelése vagy leszállítása. A szerződés előírásai alapján a közérdekre, közbiztonságra, közegészségügyre és a honvédelemre történő hivatkozással fenntartható k tőkekorlátozások, így elvileg aranyrészvények alkalmazására is van lehetőség. Rátérve most már az előttünk lévő törvényjavaslatra, elmondható, hogy annak leglényegesebb eleme az, miszerint az aranyrészvény intézménye csak azokban a társaságokban maradhat fenn, ahol az állam garanciális jelenléte nélkül a közrend és a közbiztonság veszélyeztetésének lehetősége felmerülhet. Ilyen területként mindössze hármat ismer el a törvényjavaslat, ahogy erről már többször szó volt: az energia vagy energetika, az elektr onikus hírközlés, illetve a honvédelem területe ilyen. Ennek következményeként a privatizációs törvény mellékletéből is kivehetően, miközben az állam jelenleg 31 vállalkozásban rendelkezik szavazattöbbségi részvénnyel, addig a törvény szerint, mármint az e lőttünk lévő törvényjavaslat szerint ezek száma 22re fog lecsökkenni, vagyis az energetikai cégeken, a MOLon, az erőműveken, a gáz- és villamos szolgáltatókon és az OVITen kívül csak a Matávban és a Dunai Repülőgépgyár Rt.ben marad meg az állam szavaza telsőbbségi joga, mindenütt másutt ez megszűnik, így a Picknél, a Herznél, a Herendnél, a Zsolnaynál, az OTPnél és a Hungaropharmánál, ahogy arról itt már szintén szó volt, megszűnik az aranyrészvény, és törzsrészvénnyé alakul át. Miközben az aranyrészvén yes képviselője ezentúl jogosult lesz a társaság igazgatóságának és felügyelőbizottságának ülésein tanácskozási joggal részt venni, jelentősen leszűkül azon közgyűlési döntések fajtája, amelyek feltételezik az elsőbbségi részvényes támogató szavazatát. Az energia vagy energetika területén például ilyennek a jelentős pénzeszközök átcsoportosítása minősül; igaz, eddig erre nem volt lehetőség, de a törvényjavaslat most megteremti ezen beavatkozás jogalapját. A többi közösségi jog által elismert beavatkozási jo gcím esetén a nemzeti hatóság, a Magyar Energia Hivatal léphet fel az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint. Bár szorosan véve talán nem az aranyrészvénnyel kapcsolatos, én azonban említésre méltó, fontos változásnak tartom a jelenlegi helyze thez képest azt, hogy a Magyar Energia Hivatal hatósági jóváhagyását kell beszerezni az egyik társaságból a másikba történő minden tevékenység kiszervezéséhez, legalábbis az energetikai társaságok esetében, és tudjuk, hogy ez nem minden aktualitást vagy re ális élethelyzetet nélkülöző kiindulás, amiből ez a kodifikációs javaslat megszületett. A másik ilyen említésre méltó vonatkozás, hogy a gázhálózatfejlesztési hozzájárulást, illetve a csatlakozási díjat a fogyasztók nem kizárólagosan a szállítóvezeték tul ajdonosának, hanem az engedélyesnek is fizethetik, és az e téma körüli viták is bizony meglehetősen élesek és hosszú időre visszanyúlóak, így azután megnyugtató módon tervezi ez a törvényjavaslat ezt az egyáltalán nem mellékes és másodlagos kérdést is rend ezni. Nyilván a törvényjavaslat leglényegesebb eleme talán, vagy egyik leglényegesebb eleme az a melléklet, amelyik felsorolja, hogy melyek azok a gazdasági társaságok, ahol megmaradnak a szavazatelsőbbségi jogok, és melyek azok, ahol ezek törzsrészvénnyé alakulnak át. Mindent összefoglalva: a Szabad Demokraták Szövetsége támogatja az előttünk lévő törvényjavaslatot, és úgy érzi, hogy a legeslegutolsó pillanatban, de még a csatlakozás előtt a törvényhozás ebből törvényt tud és fog csinálni. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Hozzászólásra következik Herényi Károly úr, az MDF képviselője. HERÉNYI KÁROLY (MDF) :
