Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. március 23 (134. szám) - Az államot megillető szavazatelsőbbségi részvény jogintézményének átalakításáról és egyes törvényeknek az átalakítással összefüggésben, illetve egyéb okból szükséges módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - SZALAY GÁBOR (SZDSZ):
1657 szereplő. Mondhatom úgy is, ha a közbeszerzés i területet vagy akár a közúti személyszállítást nézzük - megnevezhetek területeket is, ha gondolja , mindenképpen piaci szereplő, szinte a legnagyobb megrendelő. Tehát e tekintetben ezt a szerepkört vagy ezt a szerepkörét nem mondtam, hogy erősíteni, nem mondom, hogy misztifikálni vagy kiterjeszteni kell. Sőt, kifejezetten mi is azon a véleményen vagyunk, és azon a véleményen vagyok magam is, hogy ha lehet, szorítsuk minél hátrébb, de ott, ahol piaci szereplő, azt viszont szabályozzuk, és nem hagyjuk, mon djuk, ahogy említettem a felszólalásomban, közhatalmi szervezetek hatálya alatt. Például minisztériumok ne felügyeljenek gazdasági társaságokat vagy gazdálkodó szervezeteket, hanem az erre speciálisan létrehozott vagyonkezelő intézmények alá csoportosítsuk át őket. Úgy látszik, hogy a gazdasági bizottságban folytatott vitánk, urambocsá, itt is folytatódhat. Azt gondolom, nem fogjuk ezt a kérdést ma este megoldani. Szemléletbeli különbség van közöttünk. Én azt gondolom, hogy jelenleg, tehát a mai viszonyokra figyelemmel a tulajdoni arány a magán- és az állami tulajdon között a legmesszebbmenőkig kialakult. Azoknak a vállalkozásoknak, amelyek megmaradtak, jellemzően a társadalom - mondjuk úgy - szükségleteinek kielégítésére, állami tulajdonban kell részben vag y egészben maradniuk, illetve az állami tulajdont fönt kell bennük tartani. Nyilván vannak olyan vállalkozások - például a bankszektor , amelyeknél nem mondtuk, hogy nem kell eladni őket. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Hozzászólásra következi k Szalay Gábor úr, az SZDSZ képviselője. SZALAY GÁBOR (SZDSZ) : Tisztelt Képviselőtársaim! Hosszas viták után és néhány tagállam tartós vonakodása ellenére az Európai Bíróság közel két évvel ezelőtt, 2002 júniusában hozta meg azt a jelentős következményekke l járó ítéletét, amely szerint nem engedhető meg, hogy az állam a már privatizált vállalatokban megtartsa különleges szavazati jogokat biztosító aranyrészvényét. (20.50) Az aranyrészvény intézménye ugyanis ellentétes a közösségi jog szabad tőkeáramlá st biztosító fejezetével, alkalmazására ezért csak kivételes esetben kerülhet sor. Az Európai Bizottság álláspontja is az, hogy az államnak a privatizált ügyekben fennálló többletjogosultságai sértik a tőkemozgás szabadságát. Így azután az EUcsatlakozás e gyik tőkepiaci szempontból is nagyon fontos következménye számunkra az aranyrészvény intézményének megszűnése, megszüntetése, pontosabban alkalmazásának erős korlátok közé szorítása lesz, de távolról sem lenne igaz, ha az aranyrészvény vonatkozásában megho zandó jogszabályi intézkedéseket csak a jogharmonizációs kötelezettségünkkel indokolnánk. A piacgazdaságban az állam jelenléte - pár jól lehatárolható területtől eltekintve - inkább zavarokat és hátrányokat, mintsem előnyöket jelent. Amennyire indokolható az állam jelenléte egyes területeken, például a környezetvédelem, a közoktatás, a szociális ellátás egyes területein, annyira kevéssé racionális ottléte a gazdaság, a magántársaságok dolgaiban és testületein belül. Magyarországon 2001 nyarán megvalósult a teljes devizaliberalizáció. A tőkemozgások terén összességében már csak néhány olyan korlátozás maradt fenn, amelyeket nem a devizajogszabályok tartalmaznak, és amelyek a csatlakozási tárgyalások során is napirendre kerültek. A csatlakozási tárgyalások sor án a tőke szabad áramlása külön tárgyalási fejezetben került napirendre. Magyarország a tárgyalásokon vállalta, hogy a külföldiek termőföldvásárlásának jelenlegi tilalma és az úgynevezett másodlagos lakóhelyek tekintetében fenntartott egyedi engedélyezési rendszer kivételével alkalmazza a közösségi jogot, azaz mindenfajta korlátozást megszüntet. Ezeken túlmenően a csatlakozás napjáig minden korlátozást tehát fel kell oldanunk. Az úgynevezett aranyrészvények kérdése ebbe a csoportba tartozik.
