Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. február 17 (123. szám) - Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - FONT SÁNDOR, az MDF képviselőcsoportja részéről:
166 képviselőnek a legnagyobb tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonostárs, egyenlő tulajdoni hányad esetén pedig az adóhatósá g által kijelölt személy tekintendő.” - mármint adóalanynak. Ez egy általános megfogalmazás, azonban a közös tulajdonlás kiterjed egy ma Magyarországot nagyon érintő problémára, az osztatlan közös földtulajdonok kérdésére. Úgy érzem, hogy az előterjesztő n em gondolta át, vagy pedig, ha átgondolta, akkor tudatosan egy közös tulajdonlásban, osztatlan közös földtulajdonlásban részesülő magánszemély ellen irányulónak gondolom. (11.40) Ugyanis ez azt jelenti a megfogalmazásban, hogy az osztatlan közös tulajdonos társak most ezek szerint egy tulajdonostársi közösséget kell majd, hogy létrehozzanak, és általuk meg kell jelölni egy adóalanyt. Ezt egyszerűen kivihetetlennek tartom, hiszen ma a legnagyobb probléma az osztatlan közös földtulajdonok esetében, hogy a tula jdonostársi közösség nem jön létre, és nem tudnak összhangra jutni, hiszen ha ezt megtették volna, akkor szétosztották volna, saját névre íratták volna a földet. A polgári kormány kezdeményezte az osztatlan közös tulajdonok szétírását magánnévre, hogy végr e forgalomképesek legyenek ezek a földterületek, és végre a magánszemélyek hozzájuthassanak, földhivatali bejegyzés által is bizonyítottan hozzájuthassanak a termőföldhöz. Ezt a jelenlegi baloldali kormány első intézkedései között gátolta meg, és mind a ma i napig tudjuk, hogy az osztatlan közös földtulajdonok kérdése nem rendeződött el. Sőt, hátsó szándékkal, sajnálatos módon még ahhoz is hozzájárulnak, hogy az Unióban ezt a tulajdonlási formát ugyan nem ismerik, de mindent megtesznek azért, hogy a jelenleg i bérlők, akik döntő többségében a nagyüzemi rendszerek, tehát a tszek, megkapják az Unió által biztosított földalapú támogatást. Most itt, az áfatörvényben pedig ezt az általuk rendezetlenül hagyott és meggátolt folyamatot, tehát hogy a tulajdonosok juth assanak hozzá az osztatlan közös földtulajdonhoz, most törvényi szinten megpróbálják megerősíteni, hogy maradjon minden így, a régiben. Kérdezem én, hogyan képzeli el azt a beterjesztő, hogy az osztatlan közös földtulajdonosok közül - akiknél esetleg egy o sztatlan tulajdonlás esetén a tulajdonosok száma a 4050es létszámot is elérheti - egy lesz majd az adóalany, egy személy lesz az adóalany, hiszen mindannyiuknak egyenként van a föld művelése által valamilyen bevétele. Lehet, hogy ezt őstermelőként végzi, lehet, hogy bérbe adja egy másik használónak, lehet, hogy valamilyen vállalkozás formájában jut hozzá a földterülete utáni bevételhez. Tehát annyiféle jogállása van az osztatlan közös földtulajdonosok tulajdonosainak, hogy azt nem lehet egységesíteni egye tlenegy adóalannyá. Egyszerűen elképzelhetetlen számomra, hogy a 48 földtulajdonos közül egyet kijelölnek, és az lesz az adóalany az APEH szempontjából, holott mindannyian egyébként egyenkénti bevételekkel rendelkeznek. Ez szerintem elképzelhetetlen. Ha pe dig tényleg így gondolják, akkor ezzel végérvényesen konzerválják, hogy Magyarországon az osztatlan közös földtulajdonok kérdése az önök kormányzása alatt most már biztosan nem lesz megoldva, azaz névre írva. Nagyon bízom abban, hogy 2006 után másként lesz a kormányzás meg a földtulajdon szétírásának kérdése is. Ugyancsak ehhez a kérdéshez, a mezőgazdaságban érintettek kérdéséhez kapcsolódik, hogy az őstermelők státusát újrafogalmazza a törvénytervezet. Ez az 50. §tól kezdve olvasható; nem így, hogy ősterm elő, hanem különleges jogállásról beszél a törvény. Valóban, jogi nyelven így hívják, mindazokat a mezőgazdasági termelőket hívják különleges jogállásúnak, akik nem választottak adóalanyiságot vagy áfaalanyiságot, ettől eltérően termelnek. Nos, a benyújtot t törvénytervezet szerint ezt meg szeretnék változtatni, és korlátokat szabnak. Nem választhat innentől kezdve - ha ezt a törvényt elfogadják ebben a formában - mindenki őstermelői státust, csak azok, akiknek az egyéb tevékenységből az éves bevételük nem h aladja meg az úgynevezett alanyi adómentesség választására jogosító határt. Ez, ha jól tudom, 4 millió forint. Valamint azok sem választhatnak őstermelői státust innentől kezdve, akik az 56. § (1) bekezdése szerinti termékértékesítés vagy szolgáltatás nyúj tásából adódóan évi 500 ezer forintot meghaladó összeget könyvelnek el bevételként.
