Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. február 17 (123. szám) - Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - FONT SÁNDOR, az MDF képviselőcsoportja részéről:
167 Tételezzünk fel egy olyan gazdálkodót, aki szolgáltatást is nyújthat, például gépi szolgáltatást, tárcsázást, műtrágyázást, vegyszerezést, bármit, de egyébként ő egy magáng azdálkodó, státusában őstermelő, és ezt a státusát folytatja 30 hektáron. Nos, ezen a területen innentől kezdve ő őstermelést nem folytathat, mert van egy gépi szolgáltató, akár magánvállalkozó, akár bt. vagy bármi, tehát nem mezőgazdasági termelésből adód ó bevétele, és ennek a határa csak 500 ezer forint, tehát rettentően kicsi. Innentől kezdve őt kiszorítják az őstermelő státusából. Ezt értelmetlennek és elfogadhatatlannak is tartom. Ugyanígy tételezzük fel, hogy az egyéb bevétel 4 millió forint. Miből is származhat ez az egyéb bevétel? Nem mezőgazdasági eredetű bevételből származhat. Tételezzünk fel egy borászatot! A borászat már önmagában nem mezőgazdasági bevétel lesz, mert a végtermék kereskedelmi úton egy termékelőállítással fog párosulni, tehát ez m ár nem közvetlen mezőgazdasági termelői bevétel lesz. De a borászat tulajdonosa, aki egy családi vállalkozás - tételezzük fel, családi vállalkozás , azaz a családtagok őstermelői státusban művelik a szőlőjüket, és ezt a megtermelt szőlőt szokták beadni a saját borászatuknak, aki ebből végterméket állít elő. Várhatóan a bevételük a 4 millió forintot, reméljük, bőven meg fogja haladni egy valamirevaló borászat esetében. Nos, ez a család többé nem választhatja az őstermelői státust, magyarul: őstermelő formáj ában nem termelheti azt a saját szőlőjét, amit egyébként saját maga szeretne palackozni és forgalomba hozni is. Szerintem ez a rendelkezés ilyen értelemben szintén értelmetlen, és drámai szűkítést jelent pont annak a körnek, amelyről egyébként tudjuk, hogy egyelőre, úgy néz ki, a legnagyobb vesztese lesz az uniós csatlakozásnak. Nem elég nekik megküzdeni a tőkenagyságbeli különbséggel, amit elszenvedtek az elmúlt 50 év szocializmusa alatt, most még mi rakunk a nyakukba újabb bajokat azáltal, hogy az áfatörv ény különböző pontjait módosítjuk, és szűkítjük az ő mozgásterüket. Számomra ez a mezőgazdaság szempontjából nézve szintén elfogadhatatlan. Ugyanígy az áfa vissza nem igényelhetősége, ez régi téma. Egyedüli voltam itt a parlamenti képviselők közül, amikor tavaly önök az adótörvényt benyújtották 2003 szeptemberében, módosító indítványt tettem ahhoz az önök általi elképzeléshez, amelyet végül egyébként megszavaztak, hogy állami támogatással végzett beruházás után az áfát nem igényelheti vissza senki sem, tehá t a mezőgazdasági termelő sem igényelheti vissza. Én ezt már akkor elmondtam, mégis csak januárban döbbentek meg az érintettek, és úgy néz ki, hogy önök is. Ha jól értettem, Pásztohy András arról számolt be, hogy most már a Szocialista Párt is kérdésnek ta rtja, hogy a 25 százalékos áfát lehessen visszaigényelni a beruházás után. Hogy fél évig miért nem volt kérdés számukra, hogy miért nem hitték el az ellenzék tárgyszerű észrevételét, azt viszont nem tudom megérteni és elfogadni. Tehát mi is egyetértünk az áfa visszaigénylésének a lehetőségével, azaz ezt meg kell nyitni a mezőgazdaság számára. Van egy nagyon érzékeny kérdés, a kompenzációs felár. Itt megemlíti, hogy milyen szolgáltatásoknál hány százalékos kompenzációs felárt engedélyeznek. Ugyan nem írja le a törvénytervezet, mert nem abban a kategóriában van, a termékek utáni kompenzációs felárt - mert itt csak a szolgáltatásé van , a termékek után 12 százalékos kompenzációs felárt. Súlyos megkülönböztetést fog adni, ha ezt nem emeljük fel 15 százalékra, a z őstermelők és az áfaalanyok termékeladásakor. Miért? A következőképpen: tételezzük fel, hogy 100 forintért vásárolják a meggyet kilónként. Az áfaalany termelő 100 forintért átadja a felvásárlónak a meggyet. 15 százalék most már a felemelt áfa, merthogy e zt tavaly önök felemelték 12ről 15 százalékra. Tehát a felvásárló 15 százalék áfatartalmat visszaigényel a 100 forintos vételárból. Azaz neki 85 forintba került ez a meggy egy áfaalanytól. De ha az őstermelő viszi be ugyanezt a 100 kiló meggyet, 100 forin t után a felvásárló csak 12 százalékot igényelhet vissza kompenzációs felár címszó alatt. Azaz a felvásárlónak ez a meggy már láthatóan nem 85 forintba, hanem 88 forintba fog kerülni. Ebben az esetben a felvásárló nem fogja 100 forintért megvenni az ősterm előtől a meggyet, hanem azt mondja, hogy mivel te őstermelő vagy, tőled csak 97 forintért fogom tudni megvenni, mert 3 forintot bukok minden egyes kilón, ha tőled felvásárolom.
