Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. február 17 (123. szám) - Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. BŐHM ANDRÁS, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
162 módosítani ezt az értéket, amely, mondjuk, lehetőséget ad egy lényegesen kisebb áfabefizetési kötelezettség fennállására. Úgy gondolom, ezen az előterjesztőnek el kell gondolkodnia, hogy nem ellentétese ez a változás az egyébként az általános indokolásban megfogalmazottakkal. Egy sokakat érintő és érdeklő terület a gépkocsivásárlás az uniós csatlakozásunk után - ezt a bevezetőbe n már említettem. Az új közlekedési eszköz, például gépkocsi másik tagállamba történő értékesítése esetén mindig a célország szerinti adóztatás elve érvényesül, függetlenül az értékesítő, illetve a beszerző adójogi státusától, vagyis a közlekedési eszközt beszerző személynek, szervezetnek saját tagállamában e beszerzés után mindenképpen adófizetési kötelezettsége keletkezik, vagyis az adót a beszerző, vásárló félnek Magyarországon kell megfizetnie a magyar adómértékkel. Már említettem, tudjuk jól, hogy Magy arországon lényegesen magasabbak a nem kedvezményes áfakulcsok, mint az Európai Unió többi országában, így aztán itt egy nagyon érdekes piaci helyzet fog majd kialakulni az elkövetkezendő időszakban, hiszen a továbbiakban a törvény úgy szól, hogy a termész etes személy nem adóalanyok a vásárlás helye szerinti áfát fizetik meg. (11.20) Tehát a törvénytervezetben lévő jogszabályváltozás alapján például a gépkocsi esetében az importőrök, én úgy gondolom, nehéz vagy nehezebb helyzetbe fognak kerülni a magasabb á fakulcsok miatt, hiszen ha ezt végigszámolja valaki, és értelmezi ezt a rendelkezést, sokkal jobban meg fogja érni egy egyébként alig használt gépkocsit, mondjuk, az Európai Unió bármely más tagállamában megvenni és behozni Magyarországra, mint hivatalos i mportőr cégen keresztül megvásárolni ezt a gépkocsit. Ez megint csak azt mutatja, hogy igenis érdemes lenne, és mindenképpen szükséges lenne az áfakulcsok jelentős mértékű csökkentésén itthon gondolkodni. A szállítási tevékenységről is említést tettem. Itt mindenképpen a fuvarozók, szállítmányozók figyelmébe kell ajánlani, hogy alaposan tanulmányozzák át mindazokat a jogszabályi változásokat, amelyek a törvényben vannak, hiszen elég bonyolult előírásrendszer lesz majd érvényes az áruk fuvaroztatására. Viszo nt a személyszállítás esetében van egy számunkra kedvező rész, ugyanis Magyarország derogációt kapott a nemzetközi személyszállítás adómentességére, így a csatlakozást követően is fenntarthatják a hazai fuvarozók, személyszállítók a külföldre, Közösségen b elülre és kívülre egyaránt irányuló, illetve onnan induló személyszállítás esetén az adómentességet. Tisztelt Képviselőtársaim! Az idő rövidsége miatt csak néhány konkrétumról lehetett szólni, de talán ez is hozzájárult ahhoz, hogy felhívja a figyelmet az uniós csatlakozással együtt járó jogszabályváltozásra, és segített rávilágítani a tervezet hiányosságaira is. Összességében elmondható, hogy a kormány által beterjesztett törvényjavaslat egy véleményünk szerint későn megszületett, szükséges, de nem elégség es módosítása a hatályos áfatörvényeknek. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Bőhm András képviselő úrnak, az SZDSZ vezérszónokának adom meg a szót. DR. BŐHM ANDRÁS , az SZDSZ képviselőcsoportja rész éről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A kismértékű áfatörvénymódosítás az elmúlt év ősze óta azt a gyakorlatot kell hogy kiváltsa, hogy bizonyos egészséges gyanakvással figyeljük az áfatörvényt és annak a változásait. Ezzel kapcsolatban elsőként le szere tném szögezni, hogy helyes döntésnek tartjuk, hogy a hatályos törvényt csak módosítják, és ezt nem szövegezték újra. Ez a döntés segítheti a jogalkalmazást abban a tekintetben, hogy az adóalanyok a módosítások mentén valóban csak az uniós tagsággal járó új adójogi intézményeket, eljárásokat, fogalmakat vélhetik felismerni. Természetesen - ahogy ez lenni szokott - az indokolt módosítások árnyékában a jogszabályelőkészítők igyekeznek feloldani későn felismert anomáliákat, illetve kiskapukat gondolnak bezárni , és néha elképzelhetően az adóztatást valóban könnyítő változtatásokat is alkalmaznak.