Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. február 17 (123. szám) - Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - MÁRTON ATTILA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
161 alkalmazásával fokozódik a verseny az EUban értékesítő vállalatok között, annál is inkább, mivel a harmadik országok exportőreivel szemben továbbra is a rendeltetési hely elve marad érvényben. Az áfakulcsok harmonizálása érdekében az E U Bizottsága azt javasolja, hogy a sztenderd áfakulcsokat 2 százalékpontos, a kedvezményes kulcsokat pedig 3 százalékos sávba tereljék. A fentiekben elmondottak Magyarországra nézve azzal a következménnyel járnak, hogy a származási ország elvére való áttér és, tehát 2007 után és ennek következtében, elkerülhetetlen lesz a felső áfakulcsok jelentős csökkentése, ellenkező esetben versenyképességcsökkenés tapasztalható a másik EUország piacára termelők és az ott szolgáltatást végzők körében. Ha ezt meglépi a kormány, mármint az áfacsökkenést és az áfakulcsok európai uniós harmonizálását, ez lett volna igazán az a lépés, amely már most biztosítaná a csatlakozásunk után az Európai Unió piacaira ma még exportáló, illetve oda termelő és ott szolgáltatást végző cég eknek, hogy egyrészt valóban alacsonyabb áron és versenyképesek lehessenek majd az Európai Unió piacán 2007 után is; másrészt pedig a hazai áfakulcsok lényeges csökkentésével itthon is lehetett volna a polgárok terheit csökkenteni az elkövetkezendő esztend őkben. Úgy gondoljuk, ez nagyon fontos lépés lett volna, amelyet már most meg kellett volna tenni. Nézzük meg kicsit részletesebben, kiket is érintenek a most előttünk fekvő törvényjavaslat által módosított jogszabályok! Ahogy már említettem, az EUtagorsz ágok piacaira termelőket, illetve az ott szolgáltató cégeket; a tagországban működő vállalkozásokat, illetve gazdasági társaságokat; nagyon fontos és kiemelném a fuvarozószállítmányozó cégeket, akikre ráadásul a megváltozott előírások elég komoly és bonyo lult adminisztrációs követelményeket rónak; itt lehet megemlíteni az utazási irodákat; a mezőgazdasági termelőket, ahol nemcsak hogy az előírások változnak, hanem különböző elszámolási értékhatárváltozások is életbe lépnek; illetve egy nagyon fontos, és a zt hiszem, sokakat érintő területen, a közlekedési eszközök, konkrétan például a gépjárművek behozatala esetén nagy különbség tapasztalható majd május 1jétől a kereskedelmi forgalomban behozott új gépjárművek, illetve a magánforgalomban behozott használt személygépjárművek esetében. Nézzük meg akkor most - az idő adta kereteken belül , milyen változások, hatások érvényesülnek a törvény életbe lépése után, milyen pluszfeladatokkal kell számolni, és kiknek, milyen vállalkozói vagy magánszemélyi körnek mire kell figyelni a megváltozott jogszabályok tekintetében. Először is egy eljárásbeli változásról kell szólni, amely az ellenőrző hatóságnak itthon, hazánkban jelent pluszfeladatokat, az adóalanyok részére pedig növekvő felelősséggel fog járni az uniós csatla kozásunk után a jogszabálymódosulás. Magyarországnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásával megszűnnek a tagállamok közötti vámhatárok, ezáltal a tagállamok közötti áruforgalom vámhatóság által történő ellenőrzésének és az importáfa vámhatóság által t örténő beszedésének lehetősége. A tagállamok közötti áruforgalom tekintetében ezért a kivetéses adózás helyett az önadózás lép életbe, vagyis az adóalanyoknak és meghatározott esetben a nem adóalany személyeknek, szerveknek a másik tagállamból vásárolt ter mék után önbevallásos módon be kell vallaniuk és meg kell fizetniük az áfát. Különösen a más országokban, de az Európai Unió tagországaiban alapított vagy ott működő cégeket érintheti a törvényjavaslat 5. §a, amely megváltoztatja az apport áfarendszerbeli kezelését is. A hatályos szabályozás alapján az apport ellenérték nélküli átadásnak minősül, ezt hallhattuk már az előbb is; ebből következően egyrészt feltételes adóztatási pontot jelent, azaz csak akkor keletkezik az apportálónál áfafizetési kötelezetts ég, ha az apportált termékhez levonható adó kapcsolódott, másrészt adóalapnak a forgalmi érték tekintendő, amely lehetőséget ad a felek vagy akár a könyvvizsgáló által megállapított, a cégbíróság által elfogadott érték felülvizsgálatára az áfakötelezettség megállapításakor. A javaslat ellenérték fejében létrejött ügyletként kezeli majd az apportot, így az áfa alapja fő szabály szerint a felek által meghatározott értékhez igazodik. Itt egyből felvetődik egy kérdés, hogy vajon ez a fajta módosítás nem nyite egy egyébként az előterjesztő által megszüntetni kívánt kiskaput, magyarul a felek megállapodása nem fogjae majd olyan mértékben
