Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. március 23 (134. szám) - Az elektronikus pénzt kibocsátó szakosított hitelintézetről szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. DANCSÓ JÓZSEF (Fidesz):
1560 DR. DANCSÓ JÓZSEF (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Önmagában egy nem túl nagy horderejűnek minősíthető törvényjavaslat fekszik előttünk, illetve tárgyaljuk az elektronikus pénzt kibocsá tó szakosított hitelintézetről, de a szabályozás szövege azért több gondolatot mindenképpen fölvet. Egyrészt már a benyújtás is elég érdekes, hiszen a hét végi futárpostában kaptuk meg, tegnap volt a bizottsági megtárgyalása, ma meg már a plenáris ülésen i s tárgyaljuk. Azt hiszem, nem eljárás az, hogy hét végi futárpostával megkapott anyagot ilyen gyorsan megalapozott szakmai véleménnyel lássunk el, de hát nyilvánvaló, hogy a kormány beszorított bennünket időben, ezért kénytelenek vagyunk ezt az időkorlátot figyelembe venni. Mindenesetre elég furcsa, és azt a tendenciát mutatja, hogy most hirtelen a nyakunkba öntenek minden olyan törvényjavaslatot, amelyre kicsit is vagy nagyon is rá lehet húzni a jogharmonizációs célt. Mindezek mellett, a tartalmi kérdéseke t tekintve elgondolkodtató az, hogy bármilyen pénzügyi termék megjelenik a piacon, akkor hozzunke létre egy új intézményt, egy intézményi formát. Ez nagyon lényeges és fontos kérdés. Azt hiszem, hogy felesleges minden pénzügyi termékre, minden innovációra új pénzügyi intézményi formát létrehozni, hiszen a hitelintézetekről szóló törvényben - és szeretném jelezni államtitkár úrnak, hogy a C betű százast jelent a római számokban, tehát ez a száztizenkettes törvény és nem a hatvankettes törvény, ha megengedi ezt a pontosítást államtitkár úr - jelenleg is szó van a hitelintézetekről, és nyilvánvalóan ez a fő törvény ilyen szempontból; a kritériumai is fel vannak sorolva, hogy mit tekinthetünk ennek. Éppen ennek az új intézménynek a bevezetésével ezt a törvényt kissé meg kell erőszakolnunk, illetve az előterjesztő megerőszakolja, hiszen bele igyekszik csempészni az elektronikus pénz kibocsátásával foglalkozó új intézményi formát azért, hogy egyáltalán a Hpt., azaz a hitelintézeti törvény hatálya alá kerüljön. Ezé rt is mondom még egyszer, hogy elgondolkodtató, kelle ilyen új intézmény egyáltalán a magyar piacon, szükségese. Az élet ezt majd nyilván el fogja dönteni; én azt hiszem, jelenlegi formájában is működőképes lenne az, aki ilyen jellegű szolgáltatást kíván nyújtani, mint ahogy jelenleg is többen nyújtanak már a jelenlegi formák mellett is. További érdekes kérdést vet föl a jegyzett tőke nagyságrendje, hogy miért 300 millió forint jegyzett tőkével lehet adott esetben majd ilyen intézményt alapítani, miért ne m 600 millióval, miért nem 1 milliárddal. Semmilyen indoklás nincs a törvény beterjesztése során arra, hogy miért pont ezt a kritériumot határozták meg. Megítélésem szerint, ha már szakosított hitelintézetről beszélünk, ez a tőkekövetelmény mindenképpen cs ekély, különösen akkor, ha látjuk azt, hogy azért komoly kockázatokkal fog viseltetni ez az új intézményi forma. Azt hiszem, mindenképpen szükséges emelni a jegyzett tőke nagyságán azért, hogy ezek a kockázatok, amelyeket végül is, akárhogyan nézzük, de az új hitelintézet vagy szakosított hitelintézet futni fog a jövőben, az alapítók is mindenképpen bizonyítsák azt, hogy komoly szándékkal viseltetnek az új forma iránt. Ez azért is érdekes, mert ha szembeötlik az, hogy a szavatolótőkének 2 százalékos szintre kell beállni - amiről megint nem tudjuk, hogy miért 2 százalék, lehetne akár 4 is, amelyet szerencsésebbnek tartanék , szóval ez a 2 százalékos szavatolótőkekritérium is nagyon érdekes megfogalmazásban szerepel, mert ha még nem működik hat hónapig az ad ott szakosított hitelintézet, akkor a tervei is elfogadhatóak, ami azért elég furcsa helyzetet teremthet, hogy úgymond, bemondásra egy hitelintézet működhet a piacon. (13.10) És ha nem teljesülnek a tervei, abban az esetben senki nem tudja számon kérni raj ta a szavatolótőke nagyságát. Ennek az intézményi formának a kockázatosságát az is mutatja, hogy származtatott ügyleteket is köthet; az államtitkár úr pontosan idézte a beterjesztett törvény szövegéből, hogy milyen kritériumok mentén. Azt hiszem, ez is azt bizonyítja, hogy igenis ki van téve kockázatnak ez a fajta hitelintézet, ráadásul teljesen érthetetlen a törvény szövegében az, hogy teljeskörűen kiküszöbölné a piaci
