Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. március 23 (134. szám) - Bejelentés önálló indítványok tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - Egyes pénzügyi tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. VERES JÁNOS pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
1525 megkeresés teljesítésének megtagadására vonatkozó rendelkezésekkel, va lamint a jogsegély keretében behajtott tartozásokra felszámítandó késedelmi pótlék szabályaival. Tisztelt Képviselők! A személyi jövedelemadóról szóló törvény módosítása egyrészről jogharmonizációs célú módosítás, másrészről pedig biztosítja a Sulinet kedv ezményi rendszer átalakítását az első év működési tapasztalatai alapján, illetőleg az adózási szabályok egyszerűsítését is. A kamatjövedelmek adóztatásáról szóló irányelv harmonizálása az eljárási szabályok mellett a személyi jövedelemadóról szóló törvény néhány rendelkezéssel történő kiegészítését is szükségessé teszi. A törvény kiegészülő rendelkezés alapján a kamatadót alkalmazó országok által Magyarországra átutalt vagy levont adó 75 százalékát kitevő összeg nem tekinthető külföldön megfizetett adónak, mivel az ténylegesen nem terheli a magánszemély vagyonát. A társadalombiztosítási szabályok változásához kapcsolódva a személyi jövedelemadót érintően a módosítás nem bevételként nevesíti a foglalkoztatót terhelő járulékhozzájárulás külföldi munkáltató ál tal történő megelőlegezése, megtérítése címén megfizetett összeget, hiszen az említett összegeknek a magánszemély végső soron csak postása, jövedelme ily módon nem keletkezik ténylegesen. A személyi jövedelemadóról szóló törvény a 2003as adóévtől külön ad ókedvezménnyel ösztönzi az információs társadalom terjedését. Az első év működési tapasztalatai alapján indokolt az adókedvezményre jogosultak körének kiterjesztése minden magánszemélyre, ezáltal ugyanis még szélesebb körben válik lehetővé a korszerű számí tástechnikai eszközök beszerzése. Az államháztartás egyensúlyi helyzete azonban ezzel egyidejűleg szükségessé teszi önerő megkövetelését is, ezért a törvényjavaslat a számítógép, számítástechnikai eszköz megszerzésére fordított 50 százalékában határozza me g a kedvezmény mértékét. Az arányos közteherviselés elvének érvényesülése érdekében az adókedvezmény 3,4 millió forint éves jövedelemig érvényesíthető teljes összegben, majd 4 millió forint éves jövedelemig az érvényesíthető összeg fokozatosan csökken. Tis ztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat tartalmazza a magánnyugdíjpénztárba történő belépés szabályainak módosítását is. Ezzel összefüggésben mind a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint a szolgáltatások fedezetéről szó ló 1997. évi LXXX. törvényben, mind pedig a magánnyugdíjról és magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvényben változik a pályakezdő fogalma. Eszerint az európai uniós csatlakozást követően azok a személyek kötelezettek valamely nyugdíjpénztárb a történő belépésre, akik korábban sem Magyarországon, sem más országban nem létesítettek még biztosítási jogviszonyt. Ez a megoldás összhangban van az Európai Unió egyenlő elbánásra vonatkozó előírásával, valamint a magyarországi kétpilléres nyugdíjrendsz er szabályaival is. Ugyanakkor lényegében minimálisra csökkenti a foglalkoztatók és a magánnyugdíjpénztárak EUcsatlakozással összefüggő többletterheit. Változnak az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárakról szóló 1993. évi LXVI. törvény pénztári belépésre vonatkozó szabályai is. Ennek értelmében a jövőben valamennyi ország állampolgára beléphet majd a hazai önkéntes pénztárakba. A gyógyszertámogatási kiadások féken tartása, a promóciós költségek csökkentése, a gyógyszerárakra vonatkozó szabályozás ellentmon dásosságának enyhítése, átláthatóságának növelése érdekében indokolt módosítani az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvényt. Az ártörvény javasolt módosítása szerint felhatalmazást kap a kormány a gyógyszerek kiskereskedelmi forgalomban fels zámítható legmagasabb ára külön jogszabályban meghatározott hatóság által egyedi határozatban történő megállapításának részletes szabályozására. Tisztelt Országgyűlés! A pénzügyi biztosítéki megállapodásokról szóló 2002/47. EKirányelv átültetéséhez és a f izetésképtelenségi eljárásokról szóló 1346/2000. EKrendelet alkalmazhatóságához szükséges jogszabálymódosítások a Ptk.ban, illetve a csődtörvényben kaptak helyet. Az irányelv célja, hogy a dologi hitelbiztosítékokra vonatkozó eltérő tagállami szabályozá st egységesítse, ezzel is elősegítve a határokon átnyúló akadálymentes finanszírozást, a pénzügyi
