Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. március 23 (134. szám) - Bejelentés önálló indítványok tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - Egyes pénzügyi tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. VERES JÁNOS pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
1526 szolgáltatások nyújtásának szabadságát és a tőke szabad áramlását és ezeken keresztül az egységes piac megerősödését. (10.00) A szabályozás újdonsá ga, hogy pénzügyi biztosítéki megállapodás korlátozott dologi jog alapításán, illetve tulajdonjog átruházásán egyaránt alapulhat. Mivel tulajdonjog átruházásával járó, biztosítéknyújtáson alapuló ügyleteket a hatályos jog már ismer - például a tőkepiaci tö rvény értékpapírkölcsönzési intézménye , a jogalkotó feladata e körben az, hogy egyértelműen kimondja, ezen ügyletek tartalmuknak megfelelő érvényességét minden körülmények között biztosítani kell, azaz a bíróságok nem minősíthetik át más tartalmú biztos ítékká, például zálogjoggá. A fenti cél érdekében a Ptk. óvadéki szabályai jelentősen módosultak. A tárgyi hatály továbbra is korlátozott, készpénz - amely alatt bankszámlakövetelést is érteni kell - és pénzügyi eszköz, némileg leegyszerűsí tve: az értékpapírok. A takarékbetétkönyv külön nevesítésére az óvadék tárgyaként nincs szükség, tekintettel arra, hogy takarékbetétkönyv a hatályos szabályozás szerint csak névre szólóan állítható ki, maga a takarékbetétkönyv nem ruházható át, és ebből kö vetkezően biztosítékul sem szolgálhat. A módosítás azt is egyértelművé teszi, hogy az óvadék speciális zálogjog, és nem egy különálló szerződést biztosító mellékkötelem. Az óvadék leglényegesebb specialitása a közvetlen kielégítési lehetőség. A pénz, a ban kszámlakövetelés nyilvánosan jegyzett piaci árral vagy egyébként a felektől függetlenül meghatározható árral rendelkező értékpapír és egyéb pénzügyi eszköz vonatkozásában továbbra is fennmarad, míg az ilyen egyértelmű és könnyen meghatározható értékkel ne m rendelkező értékpapírok és pénzügyi eszközök körében a módosítás feltételként írja elő a felek erre vonatkozó külön megállapodását. A fizetésképtelenségi eljárásokról szóló rendelet célja, hogy egyértelmű és hatékony szabályozását adja azoknak a felszámo lási eljárásoknak, amelyek olyan adós ellen folynak, amelynek több tagállamban is van vagyona, például telephely formájában. Bár a rendelet közvetlenül alkalmazandó, és külön átültetést nem igényel a magyar jogszabályrendszerbe, mindazonáltal problémamente s alkalmazhatósága érdekében szükséges a csődtörvény és néhány további jogszabály módosítása. A csődtörvény módosításának keretében rendelkezni kell arról az esetről, hogy az Európai Unió más tagállamában megindult eljárás felszámolójának kérésére az őt ki nevező, eljárásindító határozatot milyen formában és hogyan tegyük közzé Magyarországon annak érdekében, hogy a hazai hitelezők megfelelően értesülni tudjanak erről. A magyarországi hitelezők tájékoztatása érdekében szükséges az is, ha az Unió más tagállam ában székhellyel rendelkező cégnek Magyarországon ingatlanvagyona van, és ellene külföldön felszámolás indul, akkor a megindult eljárást a magyarországi ingatlannyilvántartásba és más közhitelű nyilvántartásba bejegyezzék. Szintén a felszámolás alá került cégek hitelezőinek védelmét szolgálja a javaslatnak az a rendelkezése, amely lehetőséget biztosít a hitelező számára arra, hogy már a felszámolási eljárás iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg ideiglenes vagyonfelügyelő kirendelését kérje a bíróságtól. Ez lehetővé tenné a felszámolási vagyon biztosítási intézkedéssel történő védelmét, amelyre az EKrendelet is nagy hangsúlyt fektet. Tisztelt Országgyűlés! Az említett módosításokon túlmenően a törvényjavaslat tartalmazza a közösségi vámjog végrehajtásáró l szóló 2000. évi LXXVI. törvény módosítását, melynek révén az kiegészül a gazdálkodók és a költségvetés számára egyaránt biztonságos vámfizetési és vámbiztosítéknyújtási lehetőséggel, a vámszámlával. A jövedéki adótörvényt illetően egy kisebb, technikai módosítás mellett a törvényjavaslat az egyéb borok jövedéki adójának a korábbi adómértékre, a literenkénti 80 forintos adóra való visszaállítását javasolja az Országgyűlésnek a szőlőbor piacának védelme érdekében, összhangban a
