Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. február 17 (123. szám) - Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. VERES JÁNOS pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
153 ugyanakkor, hogy nem tagállamonként vagy beszerzésenként különkülön értelmezendő a 10 ezer eurós értékhatár, hanem adóalanyonként évente és minden uniós beszerzést egybeszámítva. Eltérően az előzőekben ismertetett tranzakció któl, ahol a szereplők státusa befolyásolta az alkalmazandó adószabályokat, új közlekedési eszközök Közösségen belüli értékesítésére egységes rendelkezéseket hoz a Közösség áfajoga. Függetlenül attól, hogy a közlekedési eszközt áfaalany, adóalanyiság nélkü li jogi személy, magányszemély értékesítie egy másik EUtagállamba, az ügylet mindenképpen az áfatörvény hatálya alá tartozik, és az eladó tagállamában mentességet élvez, a vevő országában pedig a helyi adómértékkel kell megfizetni az adót. Míg az előbbi példa szerint Szlovéniában élelmiszerboltba bemenni az ottani áfamértékkel terhelt vásárlást jelent, addig ha egy szlovén autószalonban veszünk új autót, már a hazai áfateherrel kell számolnunk az új autó magyarországi forgalomba helyezésekor. Így van ez t ovábbá akkor is, ha egy szlovén állampolgár új autóját vesszük meg. Mivel az autós újságok számos félreérthető információt közöltek, szeretném egyértelműen és félreérthetetlenül rögzíteni: ez a szabály az új autókra vonatkozik. Áfa szempontjából pedig új a z autó akkor, ha forgalomba hozatala fél évnél nem régebben történt, vagy a kilométeróra kevesebb mint 6 ezer kilométert mutat. Ebből adódik az is, hogy használt az az autó, ha 6 hónapnál korábban helyezték forgalomba, és legalább 6 ezer kilométer van benn e. Ez utóbbi azért lényeges megfogalmazás, mert a használt autóra ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint az élelmiszervásárlásra, azaz az állampolgárok esetében a vásárlás helye szerinti adómértékkel kell az áfát kalkulálni. A szolgáltatások esetében ren dszerbeli változás nem lesz, hisz az adóalanyok eddig is megszokhatták a fordított adózást, vagyis a szolgáltatást nyújtó helyett az igénybe vevő adókötelezettségét. Módosulás azonban annyiban történik, hogy az egyes tevékenységeknél tagállamok közötti ügy letekben a teljesítés helye megváltozik. Ezek közül az áruszállítást emelném ki: az Unión belül a fuvarozásteljesítés helye a csatlakozás napjától nem a ténylegesen megtett útvonal lesz, hanem az árufeladás helye számít. Ha azonban a fuvar megrendelője elt érő tagállamban van nyilvántartásba véve, úgy neki kell önbevallással rendeznie adókötelezettségét. Elismerem: az uniós belső piaci szabályok összetettek, és nem könnyű követni azokat; sok a fő szabály, sok a kivétel, és a kivételnek is van kivétele időnké nt. Ugyanakkor bízom abban, hogy az Unió tagállamaival kereskedő adóalanyok számára nem ismeretlenek ezek az előírások, és számos hazai cég külföldi anyavállalatán keresztül találkozott már ezekkel a helyzetekkel. A széles körű tájékoztatás és tájékozódás érdekében felhívom az érdeklődők figyelmét arra, hogy a Pénzügyminisztérium honlapján a jelenlegi és a módosuló áfatörvény is olvasható, méghozzá egymással összevethető, úgynevezett kéthasábos formában. Ez megkönnyíti a változó és változatlan szabályok fel ismerését. Kérem, használják ki az információszerzésnek ezt az újszerű változatát is. Tisztelt Ház! Az irányelvben biztosított lehetőségeket kihasználva mindazonáltal igyekeztünk egyszerűsítő rendelkezéseket is alkotni. Ezek elsősorban az adókötelezettség teljesítéséhez kötődnek, azaz ahol lehetséges, a szabályozás nem teszi kötelezővé a más tagállamban való bejelentkezést. Így például a fel- és összeszerelés tárgyául szolgáló termék fő szabály szerint az összeszerelés helye szerint adózik. Amennyiben pedig másik tagállamban bejegyzett áfaalany végzi a fel- és összeszerelést, az őt megbízó adóalany adókötelezettségét önbevallással rendezi, és elkerülhető a másutt való bejelentkezés. További, a versenyképességet javító intézkedések közül említendő , hogy hasonlóan az Unión belüli beszerzések rendszeréhez, az adólevonással rendelkező adóalanyok körében önbevallással rendezendővé válik az Unión kívülről, tehát harmadik országból származó termékimport utáni áfa, csökkentve ezáltal a jelenlegi kivetéses rendszerből adódó likviditási terhet.