Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. március 22 (133. szám) - Mécs Imre (SZDSZ) - a informatikai és hírközlési miniszterhez - “Tisztességtelen árukapcsolás?” címmel - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - MÉCS IMRE (SZDSZ):
1473 ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : A kérdésre Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter úr válaszol. DR. PERSÁ NYI MIKLÓS környezetvédelmi és vízügyi miniszter : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Ha a képviselő úr azt kérdezte volna, hogy építhetőe társasház a gellérthegyi természetvédelmi területen, akkor könnyen válaszolhatnék határozott nem mel. Ugyanis a megfelelő jogszabály, az LIII. törvény nem teszi lehetővé azt, hogy akár a gellérthegyi természetvédelmi területen lakóház, társasház épüljön, de azt is mondhatom, hogy - ahogy a korábbiakban is - a természetvédelmi hatóság védett területre biztosan nem adna ki engedélyt ilyenre. A hivatkozott beruházásnak bár nem említi a pontos helyét, ezért én mondhatnám, hogy ha az én illetékességem alá tartozó területre kíváncsi, biztosan nem a válasz. Viszont sejtem, hogy a Somlói út 6468. szám alatti ingatlanról, egy belterületi ingatlanról van szó. (Dr. Csapody Miklós bólint.) - A hivatkozott jogszabály sajnos erre a beruházásra nem vonatkoztatható. Egy olyan szép természeti képződmény esetében, mint a Gellérthegy, joggal vetődik fel az, hogy a tájkép et nem rontjae, és vajon lehete a természetvédelmi hatóságoknak ebben fellépni. Sajnos, az erről szóló 166/1999. számú kormányrendelet csak nem védett természeti területekre, külterületre állapít meg hatáskört a természetvédelmi hatóságok számára. Ebben az esetben a városkép védelme jön szóba, ebben az ügyben pedig, akárcsak a többi felvetett kérdésben, az önkormányzat az illetékes; a Gellérthegyen ez vagy a XI. kerületi, vagy az I. kerületi önkormányzat lehet; ebben az esetben talán a XI. kerületi. A ren dezési terv követelményei alapján óvható meg a városkép, és itt kell kijelölni az úgynevezett csúszásveszélyes területeket is. Ha ilyennek minősülő területen épülne az épület (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.), akkor mérnökg eológiai vizsgálatot kell végezni. Nekem egyébként az a véleményem, hogy a Gellérthegyen nagyon fontos a tájkép, és nem szabadna ilyen monstrumokat építeni. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.) Mécs Imre (SZDSZ) - a info rmatikai és hírközlési miniszterhez - “Tisztességtelen árukapcsolás?” címmel ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Mécs Imre, az SZDSZ képviselője, kérdést kíván feltenni az informatikai és hírközlési miniszternek: “Tisztességtelen árukapcsolás?” címmel. A képviselő urat illeti a szó. MÉCS IMRE (SZDSZ) : Az utóbbi időben elég sok beadvány érkezett a Gazdasági Versenyhivatalhoz, amelyekben a fogyasztók azt kifogásolták, hogy csak úgy juthatnak internetes ADSLhozzáféréshez, ha egyúttal vezetékes telefonelőfizeté st is megrendelnek. A felhasználó ennek megfelelően köt egy előfizetési szerződést a telefontársasággal a vonalra, egyet pedig az ADSLszolgáltatásra az internetszolgáltatóval. Az ellentmondás ott van, hogy műszakilag az ADSLszolgáltatás nem igényli, hogy a telefonvonal működjön, az csak egy másodlagos hordozóként szerepel. Ennek következtében felmerül az, hogy itt bizony árukapcsolásról van szó, ami többszörösen érthetetlen, hiszen a vezetékes telefonok száma csökken. Éppen ezért érdeke lenne a vezetékes szolgáltatóknak, hogy kiszolgálják azon fogyasztóikat is, akik csak az ADSLt szeretnék. Ugyanakkor tudjuk jól, hogy az Egyesült Államokban, NagyBritanniában, Hollandiában lehet csak külön telefonos ADSLt kérni, anélkül hogy telefonelőfizetéshez kötnék. Felmerül a kérdés, hogy itt gazdasági erőfölénnyel való visszaélés történike. A hírközlési törvénynek mindenesetre az a
