Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. március 22 (133. szám) - Mádi László (Fidesz) - a pénzügyminiszterhez - „Önsorsrontó lakásteremtés” címmel - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. DRASKOVICS TIBOR pénzügyminiszter: - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc):
1468 támogatási rendszerrel, ami a polgári kormány idejében volt, amely jelentős mértékben mozdította elő a polgárok, a családok otthonteremtési l épéseit mind új lakás, mind használt lakás vétele vonatkozásában. Azt mondja a GKIra hivatkozva, hogy összességében egymillió forinttal több bevétele keletkezett ebből az államnak, mint amennyi kiadása az adókedvezményen és a kamattámogatáson keresztül. A tavalyi év - találóan így fogalmaznak - úgy telt el, hogy 2003ban majdnem az egész év azzal telt el, hogy mindenki a támogatott lakáscélú hitelek rendszerének a szigorítását várta. Ezek a szigorító, restrikciós lépések egy felfokozott kereslettel jelentk eztek, ám ennek a böjtjét ma, most látjuk, hiszen ebben az évben jelentős mértékben visszaesett a lakáshitelezés, ebből kifolyólag mind a költségvetés és az államháztartás bevételeiben, mind a munkahelyek vonatkozásában a közeljövő nem sok reménnyel biztat . Azért kérdezem miniszter urat, mert sajnos az a tapasztalatom, hogy igazából a közgazdasági megalapozottsága nincs meg az otthonteremtésnek, a Belügyminisztériumban ezzel az oldalával nem foglalkozik senki a kormányban (Az elnök a csengő megkocogtatásáva l jelzi az időkeret leteltét.) , és jó lenne, ha ennek világos közgazdasági racionalitása is lenne, enélkül ez a kérdés igencsak fél lábon áll. Köszönöm. (Taps a Fidesz soraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : A kérdé sre Draskovics Tibor miniszter úr válaszol. DR. DRASKOVICS TIBOR pénzügyminiszter : Képviselő úr szavaiból az őszinte aggodalmat éreztem ki, és hadd válaszoljak hasonló őszinteséggel. A kormányzati lakáspolitikának, úgy gondolom, két célja lehet: segíteni l akáshoz jutni azokat a túlnyomórészt fiatal családokat, akiknek semmilyen lakhatási lehetőségük nincsen, azokat a családokat pedig, akiknek már van lakásuk, segíteni abban, hogy egy kicsivel nagyobb vagy egy kicsivel jobb, vagy egy kicsivel jobb környéken lévő lakásba költözhessenek. Úgy gondolom, hogy a gazdaság mai fejlettsége mellett ez az a két cél, ami kitűzhető reálisan. Úgy gondolom, hogy nagyméretű lakást, második lakást, indokolatlanul nagy ugrást a lakáskörülmények változásában az adófizetők pénzé ből támogatni nemcsak hogy nem lehetséges, nem is lenne igazságos. Ha ez a két cél, akkor nézzük meg, hogy a most kialakított lakástámogatási rendszer ennek eleget tesze. Két számot idéznék: 40 ezer forint, 2 millió forint. 40 ezer forint volt az, amit ’9 8ban, ’98 őszén a frissen kormányra került kormány kezdeményezésére illetékkedvezményként a fiatal családok kaptak. 2 millió forint az, amit ma egy lakás nélküli fiatal család kaphat akkor, ha egy szerény otthon megszerzésébe vág, úgy, hogy még nem is kel l rendelkeznie két gyermekkel, elég, ha ezt vállalja. (16.10) Úgy gondolom, ennél nagyobb lépést a fiatal családok támogatásában nem lehetne tenni. Ismétlem: 40 ezer és 2 millió - elég jelentős a lépés. A másik: a szigorítás, amit a képviselő úr említett, 5 millió forintban maximálta a használt lakás vásárlásához igénybe vehető támogatott hitelt. Ez az 5 millió forint felette van a tavalyi átlagnak. Ez azt jelenti, hogy a 30 és annál nagyobb összegű lakáshitelek is benne vannak ebben az átlagban. Azt hiszem , nem lehet célja a Fidesznek sem támogatni az átlag feletti lakások megszerzését. Ez az 5 millió forint elég ahhoz, hogy egy kicsivel nagyobb, egy kicsivel jobb környéken lévő vagy egy kicsivel komfortosabb lakásba költözhessenek. De hozzáteszem, ha van j ó javaslat, hogyan lehetne úgy, hogy az a gazdasági egyensúlyt ne borítsa fel (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), jobban támogatni a fiatal családok lakásszerzését… ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) :
