Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. március 17 (132. szám) - Bejelentés önálló indítványok tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - A Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a települési önkormányzatok többcélú kistérségi tá... - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. MIKES ÉVA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
1319 - más kérdés persze, hogy ezt előzésnek nevezhetjüke, vagy pedig lem aradásnak - a kötelező társulások pártjára álltak, teljesen áthúzva az előző ciklusbeli véleményüket. Hadd tegyem még ehhez hozzá azt, hogy nem szabad arról elfeledkeznünk - kevés szó esett róla , hogy nemcsak a többcélú kistérségi társulásokról szóló, és eddig már sok tekintetben támadott törvényjavaslat fekszik most előttünk, hanem az alkotmánymódosítás is, illetve az önkormányzati törvény módosítása is. Látszólag e két törvény csak azért kerül módosításra, hogy megteremthesse annak az alapját, hogy a tö bbcélú kistérségi társulásról szóló kétharmados törvényt tárgyalhassuk. Ez nem így van. Az alkotmánymódosításban, noha úgy tűnik, mintha csak ott nyúlna bele az alkotmányba, hogy lehetővé tegye a kötelező társulások szabályozását, megjelenik az alkotmánysz öveg szintjére emelve, hogy a kormány által meghatározott kistérségekben. Tisztelt kormánypárti Képviselőtársaim! Nem tartják azt önök - csak hogy példálózzak a rendkívül komoly hibák sorából eggyel - megfontolandónak, hogy miközben mind a régió, mind a me gye, mind a települések területét és a területük alakíthatóságának kérdését magas szintű jogszabályok szabályozzák, aközben alkotmányszöveg rangjára emelünk egy olyan megállapítást, hogy a kistérségek területét a kormány határozza meg? Ez átmeneti rendelke zésként még megjárja, de ha önök kétharmados intézményrendszert akarnak felépíteni egy olyan területegységben, amely kormányrendeletben szabályozható, akkor azért a stabilitást mint jelzőt ne rakjuk e mellé az előterjesztés mellé. Ugyanígy az önkormányzati törvény módosítása: első pillanatban mintha csak arról szólna, hogy annak alapját megteremtse, hogy külön törvényben szabályozhassuk a többcélú kistérségi társulásokat, de önök rövid kitérőt tesznek a jegyző jogállásának intézménye felé. A jegyző jogállás áról folytatott szakmai és szakmapolitikai vitákat csak megkarcolva egy olyan röpke rendelkezést oda beépítenek, amelyik a jegyző jogállásáról folytatott szakmai vagy politikai vitákat a legkevésbé nem óhajtja megoldani, semmifajta komoly megoldási javasla tot e téren nem tár elénk, csak mintegy mellékesen az önkormányzatok jogait csorbítja e tekintetben. De visszatérve a többcélú kistérségi társulásról szóló előterjesztésre: mint egy más hozzászólásomban már hivatkoztam erre, összevethetetlennek találjuk az ért, mert azok az elemek, amelyeknek egységes egésszé kellene összeállni egy közigazgatási koncepcióban, nemhogy nem összeállóak, nemhogy nem összeillőek, hanem ezeknek az elemeknek a körvonalait sem találjuk meg a jelen helyzetben. Utalásokat most is hall ottunk arra, hogy önök majd a Ház elé fognak hozni regionális átalakításról szóló előterjesztést, nem látjuk ennek pontos elemeit. Szó esik arról, hogy az államigazgatás kistérségi, illetve regionális feladatellátásáról kormányhatáskörben fognak dönteni - és ehhez joguk van , de ez még nem látott napvilágot, nem látjuk ennek az elemeit. A területfejlesztési törvény tekintetében a területfejlesztési intézményrendszerrel való összevethetőség igénye közösen megfogalmazódik a beszéd szintjén önökben is, és áll ítás szintjén bennünk is, de összevethetetlen, mert nem látjuk ennek elemeit. Abban talán egyetértünk, hogy akkor érdemes külön szervezeti egységet és egy szervezeti egység felállításával és működésével kapcsolatos részletszabályokat felállítani, ha tudjuk , hogy ez a szervezet milyen feladatokat fog ellátni, és milyen hatásköröket fog gyakorolni. Nem látjuk, hogy milyen feladatokat fog elvégezni, és milyen hatásköröket fog gyakorolni. Jelen pillanatban a törvényben csak egy olyan utalás van, hogy átmeneti h elyzetben 2004ben az önkormányzatok - ezt nem tudom máshogy értelmezni - jelen pillanatban a feladatok ellátására rendelkezésre álló pénzeket dobják össze, és próbáljanak boldogulni. Kétségtelen, hogy valamifajta csekély források megjelennek azokra a költ ségekre, amely költségek ennek az intézményrendszernek a kialakításával kapcsolatban felmerülhetnek, de annak semmifajta hosszabb távú koncepcióját nem látjuk, hogy annak a mechanikus összeadásán túl - amely jelen esetben az alulfinanszírozott önkormányzat oknál megjelenő normatívák mintegy összedobását jelenti - hogyan óhajtanak valamifajta költséghaszon elemzéssel kialakítani egy olyan rendszert, amely vagy olcsóbb, vagy jobb, de lehetőleg olcsóbb és jobb feladatellátást eredményezne.
