Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. március 17 (132. szám) - Bejelentés önálló indítványok tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - A Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a települési önkormányzatok többcélú kistérségi tá... - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. WIENER GYÖRGY, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
1313 történő ellátását írhatja elő.” A kötelező társulások gondolatával az akkori kormánypártok szakpolitikusai is egyetértettek. Sóvágó László, akkori MDFes képviselő, jelenleg, úgy tudom, Hajdúszoboszló polgármestere, úgy fogalmazott, hogy - megint idézem szó szerint : “Indokoltnak látszik átgondolni a kötelező társulások intézményesítésének bevezetését is.” Horváth Tivadar kereszténydemokrata képviselő pedig kijelentette, hogy - megint idézet : “A kötelező társulások elrendelhetőségét sem lehet megkerülni.” Tisztelt Képviselőtársaim! Ha úgy ítéljük meg a kötelező társulás ok létrehozását, hogy azok a diktatúra visszaállítását jelentik, netán falurombolást valósítanak meg, akkor ezen szövegek alapján egyértelműen ki kell jelentenünk azt, hogy ezt a javaslatot a rendszerváltás után először a keresztény nemzeti oldalt képvisel ő pártok, az MDF és a KDNP vetették fel, s nyilvánvalóan nemcsak szakpolitikusaiknak volt ez a véleménye, hanem ugyanezt az álláspontot képviselték a párt akkori vezető tényezői is. Amúgy pedig a Belügyminisztérium szakértői, és feltehetően maga a belügymi niszter úr is hasonló álláspontot foglalt el. Ugyanakkor ezek a törekvések nem célozták meg egy egységes kistérség létrehozását, ám ugyanakkor számos centralizációs törekvéssel kapcsolódtak össze. Így például a törvénytervezet a törvényességi ellenőrzést t örvényességi felügyelettel kívánta felváltani, emellett pedig a törvénytervezetnek volt egy olyan variánsa, amely szerint - megint szó szerint idézem : “A jegyző kinevezéséhez, felmentéséhez, minősítéséhez a köztársasági megbízott egyetértése szükséges.” Tehát nemcsak a körzetközponti jegyzők esetében kívántak az állami közigazgatásnak szerepet biztosítani, hanem valamennyi jegyző esetében, és nemcsak a felmentésnél, hanem a kinevezésnél is. Tisztelt Képviselőtársaim! A történelmi emlékezetnek nagyobb tisz teletet kellene adni. E reformtörekvések éppen egyoldalú centralizációs jellegük miatt az 1994. évi kormányváltás nyomán lekerültek a napirendről, ugyanakkor megkezdődött a kistérségek és a régiók szerepkörének kialakítására irányuló kormányzati munka. 199 4. január 1jén a KSH elnökének 2006/1994. számú közleménye tervezési statisztikai intézményként létrehozta a kistérségeket - számuk ekkor 138 volt , a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 5. § h) pontja pedig a területf ejlesztés szempontjából jogilag is definiálta ezt a kategóriát, kimondva, hogy a kistérség a települések között létező funkcionális kapcsolatok alapján szerveződik meg, ezen kapcsolatok összességén nyugszik. A KSH közleménye utóbb felülvizsgálatra szorult, 1997ben 150re növelték a kistérségek számát. Ugyanebben az évben az Országgyűlés megalkotta az önkormányzatok társulásáról és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvényt, amely a társulások négy jogi alaptípusát különböztette meg egymástól, és egy ben megteremtette annak a társulási tanácsnak az intézményét, amely a jelenlegi törvényjavaslatban is meghatározó szerephez jut. A részletes jogi szabályozás vitathatatlanul javította a társulási kedvet, erősítette a társulási hajlamot, ám áttörés ezen a t éren nem következett be. Tisztelt Ház! Az 1998ban hatalomra került jobboldali kormány programja szintén az önkéntes társulás elve mellett állt ki, ugyanakkor tevékenysége alatt mindvégig felmerültek olyan elképzelések, hogy át kell alakítani az állami köz igazgatás rendszerét, sőt 199899 fordulóján felmerült a regionális közigazgatás, netán a regionális önkormányzatok bevezetésének a lehetősége is. A 2001ben született 1057/2001es kormányhatározat egyértelműen úgy fogalmazott, hogy ki kell dolgozni az önk ormányzati törvény felülvizsgálatának átfogó szabályozási koncepcióját, s ebben felmerült az is, hogy városkörnyéki kistérségi szerveződéseket kell létrehozni, felmerült az is, hogy ezeknek a szerveződéseknek az állami közigazgatás rendszerében meghatározó szerephez kell jutniuk. Vitathatatlan, hogy az államigazgatás szférájában az előző kormány ért el eredményeket - mi elismerjük más kormányok teljesítményeit is , e körbe sorolhatjuk azt, hogy a körzetközponti jegyzők feladatává tették a gyámügyi szociáli s és építésügyi igazgatási feladatokat, s kiépítették az okmányirodák országos hálózatát.
