Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. március 17 (132. szám) - Bejelentés önálló indítványok tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - A Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a települési önkormányzatok többcélú kistérségi tá... - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. WIENER GYÖRGY, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
1314 A 2002es kormányváltás eredményeként a közigazgatási reformfolyamat teljesen új történelmi szakaszba lépett. A közigazgatás átfogó reformját hirdette meg ugyanis a k ormányprogram, mégpedig egy olyan koncepciót, amely a települési autonómiák megerősítését, a kistérségek társulások útján történő kialakítását, és a regionális önkormányzatok létrehozását tekinti legfontosabb feladatának. Egy szerves, összefüggő, átfogó ko ncepcióról van szó. Jelenleg ennek a reformfolyamatnak az első állomásánál tartunk, ezért nem lehet számon kérni a kormánytól a reform még hátralévő részét. Bízom abban, hogy 2004 őszén a kormány beterjeszti az Országgyűlés elé a választott regionális önko rmányzatok megteremtésére irányuló törvénycsomagot, amely természetesen alkotmánymódosítást, önkormányzatitörvénymódosítást és egy új, a regionális önkormányzatokról szóló törvényt egyaránt tartalmazni fog, tehát ugyanúgy, mint jelenleg, egy törvénycsomag kerülne a tisztelt Ház elé. A reformfolyamat szükségképpen már a mostani szakaszában is alkotmánymódosítást igényel, illetőleg megköveteli azt, hogy módosítsuk az önkormányzati törvényt, hiszen enélkül lehetetlen megfelelő jogi alapokat teremtenünk az új intézmények bevezetéséhez. Tisztelt Ház! Az alkotmánymódosítás tulajdonképpen egyetlen szakasszal bővítené az alaptörvényt, a 44/D. §sal. Ez a paragrafus teremti meg az alkotmányos jogi bázist a többcélú kistérségi társulások létrehozásá hoz. Az alkotmánymódosítás egyáltalán nem érinti sem a szabad társulás elvét, sem pedig azt az alkotmányos alapelvet, hogy Magyarországon az önkormányzatok széles körű alapjogokkal rendelkeznek, ami az egyes hatáskörcsoportokban fejeződik ki. A javasolt me goldás - szemben Ivanics képviselőtársam felvetésével - egyáltalán nem ismeretlen az európai alkotmányozásban. Az osztrák alaptörvénybe 1962ben került be a 116/A. §, amelynek (2) bekezdése bevezette a kötelező társulásnak egy sajátos formáját, a községszö vetség intézményét. Ez a községszövetség jóval átfogóbb, mint a magyar jogrendbe most bevezetni szándékozott többcélú kistérségi társulás, hiszen a községszövetségek valamennyi önkormányzati feladat és valamennyi államigazgatási feladat megoldására kiterje dhetnek. Belgiumban is jelentős változás történt, az 197071ben lebonyolított átfogó alkotmányrevízió eredményeképpen bekerült az alkotmányba a 108/B. cikk 2. §aként mind a városkörzetnek, mind pedig a községszövetségnek az intézménye. Ha ezeket az intéz ményeket demokráciaellenesnek tekintjük, akkor ki kell jelentenünk azt, hogy NyugatEurópában megindult az önkormányzati demokrácia felszámolása. Valójában nem erről van szó, hanem arról, hogy az ottani fejlemények egyértelműen mutatták azt, hogy a kistele pülések összefogása elkerülhetetlen, és mivel ott sem volt a társulási hajlam egyöntetűen erős, ezért ilyen alkotmányos változtatásokra kényszerültek. Meg kell jegyeznem, hogy ezek a mérsékelt változtatások, mert több uniós tagállamban, mint például Svédor szágban már évtizedekkel korábban felszámolták tulajdonképpen a települési önkormányzatok hálózatát, hatalmas egységekbe vonva össze az egykori községi önkormányzatokat. Amúgy azt is megjegyzem, hogy a Magyarországon 1962 és a '80as évek eleje között végr ehajtott községi közös tanácsosítás elsősorban nem szovjet, hanem nyugati példákból indult ki, ezt a korabeli szakirodalom alapos tanulmányozásával, mondjuk, az Állam és igazgatás cikkeinek áttekintésével fel lehet ismerni, nyomon lehet követni. Tisztelt H áz! Alapvetően új intézmény jönne létre tehát a többcélú kistérségi társulásokkal, ez az intézmény ugyanakkor nem jelent egy önálló önkormányzati szintet. Miért többcélú ez a társulás, tisztelt képviselőtársaim? Azért, hogy meg tudjuk különböztetni a céltá rsulásoktól. (11.30) Ugyanakkor azért nem csak többcélú és nem teljesen átfogó, mert csak kivételesen állapíthat meg törvény a társulás számára kötelezően feladatot. Azt mondhatjuk tehát, hogy a szabad társulás a gyakorlatban is érvényesülni fog, a többcél ú kistérségi társulások feladatainak túlnyomó többsége a társulás tagjainak döntése alapján kerül társulási szintre. Valóban, abban igaza van a felszólaló
