Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. március 17 (132. szám) - Bejelentés önálló indítványok tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - A Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a települési önkormányzatok többcélú kistérségi tá... - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - NYAKÓ ISTVÁN, az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság előadója: - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. HARGITAI JÁNOS, az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
1305 intézményrendszer várható különböző szintű módosításától sem lehet eltekinteni, és nem utolsósorban összevethetetlen az államigazgatási feladatrendszer módosításával is. Köszönöm. (Taps az ellenzéki pártok padsorai ban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Megadom a szót Nyakó Istvánnak, az emberi jogi bizottság előadójának. NYAKÓ ISTVÁN , az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság előadója : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az emberi jogi, kisebbségi é s vallásügyi bizottság többségi véleményének előadójaként egyszerre vagyok könnyű és nehéz helyzetben. Kezdem a nehezével. Bizottságunk március 2ai ülésén tárgyalta az előttünk fekvő javaslatokat. Már a bizottsági ülésen is feltűnt az, ami a jegyzőkönyv t öbbszöri tüzetes átolvasása után bizonyossá vált bennem. A napirend tárgyalása során egy fél szó, egy hang erejéig sem érintettek hozzászóló képviselőtársaim emberi jogi, kisebbségi vagy vallásügyi kérdést. Azért nehéz a helyzetem, hiszen az ülésről a bizo ttság hatáskörébe tartozó problémáról, polémiáról, véleményről nem igazán tudok tehát itt beszámolni. Lényegében viszont ezért vagyok könnyű helyzetben is. Úgy tűnik, az előttünk fekvő javaslatok tárgykörbe tartozó ellenvélemény híján emberi jogi, kisebbsé gi, vallásügyi szempontból kikezdhetetlenek, tökéletesek, jók. A bizottság idevonatkozó szó szerinti jegyzőkönyve, ami nálam van, ezzel ellentétes szakmai vagy politikai véleményt nem tartalmazott. Bizottságunk ezért 11 igen, 9 nem szavazattal a javaslatot általános vitára alkalmasnak találta. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : A megfogalmazódott kisebbségi vélemény ismertetője Hargitai János úr. Megadom a szót. (Dr. Hargitai János behelyezi kártyáját az olvasóba, m ajd felteszi a mikrofonját.) DR. HARGITAI JÁNOS , az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője : Köszönöm a szót, elnök úr, és elnézést az egyperces malőrért. Érdeklődéssel hallgattam a többségi hozzászólót, mindössz e azt felejtette el mondani, hogy többségi vélemény nem hangzott el a bizottsági ülésen, hozzászólásuk sem volt az egész témához, ezért volt érdekes ezt a megközelítést hallgatni, hogy emberi jogi megközelítésből vizsgáltuke ezt a kérdést. Az ellenzék áll áspontja a kérdésről a következő volt. Azt az álláspontomat osztottam ott meg a bizottsággal, hogy gyakorló polgármesterként is el tudnám fogadni azt, hogy tízegynéhány évvel a rendszerváltás után az önkormányzati szintek újragondolása egy aktuális kérdés lehet. Ezt, azt gondolom, senki nem vitatja. Mikes Éva is az előbb ennek a véleményének adott hangot. Ugye, közigazgatási reformról sajtópolémiákból tudunk, országgyűlési képviselők ezzel a kérdéssel csak egyszerűen irodalmi élményeik alapján találkoznak. Lehet, hogy a szakbizottság már valamilyen mértékben foglalkozott ezzel a kérdéssel, de az összes többi bizottság érdemben ezzel a kérdéssel foglalkozni nem tudott, holott ez egy nagy horderejű kérdés, a kormány programjában is benne van, hogy valamifajta közigazgatási reformot elindítana. Az én felfogásom szerint vagy a bizottság kisebbségi véleményének felfogása szerint ez egy összefüggő rendszer, ahol elképzelhetetlen, hogy a rendszer egyik elemét valamilyen oknál fogva elmozdítjuk úgy, hogy nem látjuk a rendszer többi elemét. Tehát azt gondolom, hogy az Országgyűlésnek dűlőre kellene jutnia abban, hogy hogyan alakítja át a magyar igazgatás rendszerét, hatáskörök hogyan kerülnek el a kormánytól, mondjuk, az egyelőre nem létező régiók irányába, mi lesz a megyék szerepe, a szétaprózódott önkormányzati rendszert kelle összeépíteni, meg kell tartani ennyi önkormányzatot vagy sem, vagy csak igazgatási feladatokat kell kistérségekre koncentrálni. Ha koncepció szintjén legalább a politika eldöntené ezeket a kér déseket, akkor nyilvánvalóan lehet beszélni arról, hogy mi történjen a kistérségekben. Egyelőre a koncepciót nem látjuk, hanem