Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. március 17 (132. szám) - Bejelentés önálló indítványok tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - A Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a települési önkormányzatok többcélú kistérségi tá... - DR. LAMPERTH MÓNIKA belügyminiszter, a napirendi pont előadója:
1295 biztosítani, hogy önkormányzataink és az államigazgatás az adófizetők pénzével gondosan gazdálkodva, színv onalasabb közszolgáltatást nyújtsanak. Tisztelt Országgyűlés! Közös büszkeséggel állapíthatjuk meg, hogy a nagy társadalmi és parlamenti támogatással elfogadott rendszerváltó törvények történelmi hivatást töltöttek be. Az is közös felismerés, hogy közigazg atási rendszerünk, mint minden dinamikusan fejlődő, alakuló rendszer folyamatos, időnként reform értékű megújításra szorul. 1990 óta valamennyi kormány birtokában volt ennek a felismerésnek, 1994 óta pedig valamennyi kormány programjában, határozataiban me gjelentek azok a korszerűsítési irányok, feladatok, amelyeknek megvalósítását ez a kormány most magára vállalja. Mindez elmondható a reformfolyamat soron lévő feladatáról, az önkormányzatok kistérségi összefogásának megerősítéséről, a többcélú kistérségi t ársulások létrehozásáról is. A magyar önkormányzati rendszerben számos alacsony lélekszámú és hátrányos helyzetű vagy kis teljesítőképességű települési önkormányzat működik. Ezek egy része nem képes a közszolgáltatások megfelelő színvonalú, önálló ellátásá ra. Fontos, hogy a legkisebb települések lakosai a helyben nem biztosítható közszolgáltatásokhoz elérhető közelségben és növekvő színvonalon jussanak hozzá; csökkenjen a hátrányos helyzet, mert nemcsak a kormányzás, hanem minden reformelképzelés végső célj a és értelme az állampolgárok, az emberek életszínvonalának, életnívójának emelése. E célkitűzés megvalósulásához a szabad társulás általános elvének megőrzése mellett indokolt a törvény alapján létrehozandó többcélú kistérségi társulás kialakítása. (Közbe szólás a Fidesz soraiból.) Ez azt jelenti, hogy az önkormányzati feladatok egy részét a törvények közvetlenül a kistérségi önkormányzati társulásoknak adják. Továbbra is jelentős felelőssége és befolyása lesz az egyes önkormányzatoknak ezen feladatok ellát ására, hiszen a közös felelősséget a falusi és városi polgármesterek közössége viseli majd. Ugyanakkor e társulások működése csökkenti a túlterhelt, alulfinanszírozott települési önkormányzatok terheit, az így felszabaduló pénzt és energiát a helyi ügyek h atékony intézésére, megoldására lehet fordítani. Három kérdésről indokolt részletesebben is szólni. Az egyik a szabad társulás alkotmányos alapelvének megőrzése. A javaslatban szereplő megoldás nem csorbítja ezt az alapelvet. A helyi önkormányzatok ugyanis továbbra is élhetnek a szabad társulás valóban elvi jelentőségű jogával. Az alkotmány kiegészítése csak kizárólag a többcélú kistérségi társulás törvény által történő létrehozását írja elő, a feladatokkal arányban álló állami támogatás biztosításának köte lezettségével. E megoldás nem csorbítja, hanem kiteljesíti egyébként az általam is igen kiemelten fontosnak tartott települési autonómiát, hiszen a terhek csökkentésével utat nyit az önként vállalt feladatok szélesebb köre előtt. Az európai önkormányzati r endszerekben is találhatunk hasonló példákat hasonló elvek alapján működő társulásokra. Franciaországban a települési közösségek vagy Olaszországban a területi közösségek rendszere révén jelentős mértékben emelkedett a közszolgáltatások szakmai színvonala és hatékonysága. Ennek a folyamatnak megfelelően múlt év ősze óta Magyarországon is létezik a 168 jogilag lehatárolt kistérség, amelynek most adhat majd első lépésként ez a törvény érdemi szerepet. Szeretném megerősíteni vagy hozzátenni ehhez a gondolathoz , hogy a 168 jogilag lehatárolt kistérség, amelyet kormányrendelettel erősítettünk meg, úgy lett kialakítva, hogy az önkormányzatokkal végigegyeztetve, a velük folytatott érdemi egyeztetés alapján, hiszen már korábban jelezték az önkormányzatok azt, hogy a z úgynevezett KSH statisztikai kistérségek nem felelnek meg minden szempontnak, amelyet ők fontosnak tartanak. Tisztelt Országgyűlés! A második kérdés pedig, hogy miért van egyáltalán szükség ezen új jogintézmény, a törvény által előírt többcélú kistérségi társulás létrehozására. A javaslatban meghatározott törvény erejével létrehozott kistérségi társulás révén biztosítható a hatékony közszolgáltatási rendszer kialakításához szükséges országos lefedettség, az ismétlés nélküli tagság, valamint az átláthatósá g és a stabilitás. A többcélú kistérségi társulások létrehozásának előnyei az alábbiakban foglalhatók össze. Ez a megoldás segítséget jelent a szétaprózott önkormányzati
