Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. március 17 (132. szám) - Bejelentés önálló indítványok tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - A Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a települési önkormányzatok többcélú kistérségi tá... - DR. LAMPERTH MÓNIKA belügyminiszter, a napirendi pont előadója:
1296 rendszer hátrányainak kiküszöböléséhez. Eszköze az indokolatlan területi különbségek m érséklésének, és hosszabb távon teljes körű, színvonalas közszolgáltatási rendszer kialakítását teszi lehetővé minden térségben. Mindezekkel összefüggésben optimalizálja az intézményi struktúrát, javítja a hatékonyságot, működése révén a felszabaduló erőfo rrásokat a helyben megoldható problémákra lehet fordítani. Ugyanis a kistérségi társulásokban lévő önkormányzatok együtt vehetik számba a feladatok ellátását szolgáló oktatási, egészségügyi és szociális intézményeket, a helyi igényekhez igazítják, fejleszt ik azok kapacitását, át tudják alakítani az intézményi struktúrát, hogy egységes ellátási rendszer jöjjön létre. Egészséges munkamegosztás alakul ki a kistérségen belül, amelynek eredményeként például az egyes önkormányzatok az oktatási, mások az egészségü gyi vagy a szociális szolgáltatásokat biztosítják magasabb színvonalon az egész térség szolgálatában. Ebben a rendszerben minden települési önkormányzatnak meghatározó szerepe van, minden település kaphat térségi funkciót és vállalhat szerepet. A harmadik kérdéskör pedig, hogy a beterjesztett javaslat elfogadásával megnyílik a lehetőség a társulások normatív támogatása, a normatív finanszírozás előtt. Nemcsak a kistérségi feladatok megfelelő színvonalú ellátása lesz biztosított, hanem megoldást nyer az önko rmányzati finanszírozási rendszer egyik régi problémája is. E probléma lényege pedig az, hogy ma túlságosan szétaprózott, mármár áttekinthetetlen a normatív állami hozzájárulások rendszere. Pont ezért, mert egyelőre mindezt állami szinten akarjuk szabályo zni, és alig van kérdés, amiről helyben dönthetnek az arra legilletékesebbek, ez lesz az önkormányzati finanszírozási reform egyik fontos pillére. A törvény által előírt többcélú kistérségi társulás léte lehetővé teszi a jelentős és célszerű egyszerűsítést . Ágazatonként egyegy átfogó kistérségi normatívát lehet bevezetni. Ezek alapját elsősorban a korcsoportokhoz tartozó lakosságszám, a kistérségekhez tartozó települések száma és a jövedelmi különbségek figyelembevétele adja. Ilyen átfogó ágazati normatívá k lehetnek a kistérségi igazgatási, informatikai normatíva, a szociális, egészségügyi és gyermekjóléti, kulturális, környezetvédelmi normatíva. (10.00) Ugyancsak lényegesen egyszerűsödhet az intézményi férőhelyhez kötött normatívák rendszere is. Ily módon a többcélú kistérségi társulások működési támogatása tizenkéttizenhárom normatíva útján megoldható - ezt a szakemberek már gondosan számba vették. Ennek révén csökken a forráshiányos, ezzel a csúnya szakzsargonnal élve: az önhikis önkormányzatok száma. A többcélú kistérségi társulások feladat- és hatásköri rendszere fokozatosan, az ágazati törvények felülvizsgálata nyomán alakul ki. Az erre irányuló előkészítő munkálatok jó ütemben zajlanak, a törvénycsomag elfogadása utána pedig kiteljesedhetnek. Hangsúly ozni kell, hogy a törvény alapján létrejövő többcélú kistérségi társulások alkalmasak a kistérségi területfejlesztési feladatok ellátására is, megfelelő fórumot biztosítanak a fejlesztési célú pénzeszközökről történő döntéshozatalhoz is. Tisztelt Országgyű lés! A javaslatban végleges formát öltött elképzeléseket széles társadalmi, tudományos és szakmai háttérre támaszkodva fogalmaztuk meg. A közigazgatási reform ezen részéért felelős kormánytagként létrehoztam az IDEAmunkacsoportot - felkértem nagy tekintél yű tudósokat és szakembereket , amely Ágh Attila professzor úr vezetésével tudományosan megalapozta és előkészítette a kormány előterjesztéseit. Az IDEAmunkacsoport javaslatait szakmaitársadalmi vitára bocsátottuk. A magyar közigazgatás történetében pél da nélkül állóan széles körű vitában minden érdekeltnek lehetősége volt megfogalmazni véleményét, és örvendetesen sokan éltek ezzel a lehetőséggel, amit ez úton is szeretnék valamennyiüknek megköszönni. A javaslat mögött bizonyíthatóan széles társadalmi, t udományos és szakmai támogatás áll. A hét országos önkormányzati érdekszövetség közül öt egyértelműen, egy bizonyos feltételekkel támogatta a tisztelt Ház előtt fekvő javaslatot. Külön öröm, és illesse érte köszönet az érintetteket, hogy az érdekszövetsége k többsége nemcsak a végső eredmény véleményezésekor, hanem az előkészítés egész folyamatában értékes és felelős segítséget nyújtottak az optimális megoldás kimunkálásához,
