Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. március 17 (132. szám) - Bejelentés önálló indítványok tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - A Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a települési önkormányzatok többcélú kistérségi tá... - DR. LAMPERTH MÓNIKA belügyminiszter, a napirendi pont előadója:
1294 Tisztelt Országgyűlés! Köszöntöm a napirend tárgyalásához meghívott önkormányzati vezetőket, az önkormányzatok képviselőit. (Taps.) Az előterjesztéseket T/8764., T/8765., T/8766. számokon, a bizottságok ajánlásait pedig T/8764/27., T/8765/27., T/8766/27. számokon kapták kézhez. Megadom a szót Lamperth Mónika belügyminiszter asszonynak, a napirendi pontok előadójának, 30 perces időkeretben. DR. LAMPERTH MÓNIKA belügyminiszter, a napirendi pont előadója : Tisztelt E lnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Mindenekelőtt tisztelettel köszöntöm az országos önkormányzati érdekszövetségek vezetőit, polgármester hölgyeket és urakat és az IDEA munkacsoport vezetőjét és tagjait. Köszönöm, hogy elfogadták a me ghívást, igazán jó érzés, hogy ilyen figyelem kíséri ezt a meggyőződésem szerint is rendkívül fontos napirendet. Magyari Zoltán, a közigazgatás történetének kiemelkedő alakja az alábbi gondolatokat fogalmazta meg a közigazgatás modernizációjáról: Közigazga tásunk racionalizálása nemcsak egyszeri munka, hanem állandó célt és speciális módszert igényel. Nem egyszerű empirikus reform, egypár bürokratikus tapasztalatnak vagy ötletnek bravúros érvényesítése, hanem a magyar állam szervezetének elvszerű vizsgálata és üzemének a tudomány eredményeit figyelembe vevő rendezése. Nos, kormányunk e szellemiségnek megfelelően átfogó programot készített a közigazgatási szolgáltatások korszerűsítéséről, amelynek jelentős állomásához érkeztünk a mai napon. A közigazgatás kors zerűsítése egész Európában a társadalmi reformok középpontjában áll. Ahogyan a magyar kormány is, mások is felismerték, hogy nem olcsó, hanem hatékony és takarékos államra van szükség. Színvonalas szolgáltatásokat kell biztosítani az állampolgárok számára, így jó színvonalú iskolákat, hogy gyermekeink versenyképes tudással rendelkezzenek, biztonságot nyújtó szociális ellátást és fejlett egészségügyi hálózatot, fejlett infrastruktúrát, utakat, tömegközlekedést, egészséges ivóvizet, csatornát, gázfűtést, mind ezt a kisvárosokban is és a falvakban is, és mindezt hatékonyan és takarékosan. A kormány a korszerűsítésről szóló, 2003. szeptember 1jén elfogadott határozatában a közigazgatás átfogó reformját tűzte ki célul, megjelölve az átalakítás négy kiemelkedő pil lérét. Egyrészt a közigazgatás területi rendszerének korszerűsítését, ezen belül a kistérségek intézményesítését, a regionális szint megerősítését és az önkormányzati finanszírozási rendszer átalakítását. Stratégiai cél, hogy új szintek kialakítása révén f okozódjék a közigazgatás hatékonysága és szakmaisága. Második pillérként a kormány meghatározta a területfejlesztés modernizációját, harmadikként a szolgáltató állam kiépítését, negyedikként pedig a közszolgálat emberi erőforrásainak fejlesztését. A köziga zgatás modernizálása átgondolt, egymásra épülő döntések, intézkedések sorozata. Meggyőződésem, hogy ezen átfogó munka egyik meghatározó eleme lesz a térségi kapcsolatok erősítése, a kistérségek intézményesítése. (9.50) A törvény definiálja a kistérsé g fogalmát is, amely szerint a kistérség földrajzilag egymással határos, funkcionális kapcsolatot mutató, egy vagy esetleg több központra szerveződött településcsoport, amely a tagtelepülések között lévő kapcsolatok révén lehetővé teszi a térségi feladatok ellátását. A kistérségnek három meghatározó funkciója van. Egyrészt az önkormányzati közszolgáltatási feladatok megoldásának, másrészt a területfejlesztésnek a színtere, harmadrészt pedig a speciális szaktudást igénylő államigazgatási feladatok ellátása t örténik kistérségi szerkezetben. Az önkormányzati közszolgáltatási funkciók ellátásának optimális kerete a kistérséget alkotó települési önkormányzatok többcélú társulása. A közigazgatási korszerűsítési folyamat első, kiemelkedő állomása a tisztelt Ház asz talán lévő törvénycsomag, amelynek elfogadása szükséges e komplex társulásos formatörvény alapján történő kialakításhoz. A törvénycsomag azt hivatott
