Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. február 16 (122. szám) - Személyi ügy: - A szőlőtermesztésről és borgazdálkodásról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - DEMETER ERVIN (Fidesz):
122 Csak érint őlegesen szóltam azokról a kérdésekről, amiket érdemes átgondolni, és ha már egymás véleményét meghallgatva és keresve próbálunk közös nevezőre jutni, fontos felvetni. Az előttünk lévő javaslatról, illetve az alaphelyzetről is mondanék pár szót. December e lején kezdtük el tárgyalni az előttünk lévő javaslatot, és a benyújtott javaslatról az derült ki mindannyiunk számára, hogy az tulajdonképpen a régi bortörvénynek egy kicsit elrontott változata, hozzátéve némi EUs elvárásoknak megfelelő regisztrációs rend szert. (21.30) Azt is megállapíthattuk, hogy nem volt ennek a bortörvénynek megfelelő egyeztetése a szakmai körökkel, és azt is megállapíthattuk, hogy az a javaslat, amely eredetileg előttünk feküdt, vagy talán látszólag mé g most is fekszik, nem bírja a szakma támogatását. Ebből a felismerésből következően történt olyan kezdeményezés, hogy dugjuk össze a fejünket, és próbáljunk meg közösen egy jó bortörvényt csinálni, hogy leegyszerűsítsem a dolgot. Történt is egy szakmai, p olitikai egyeztetés, amelynek az eredményét abban tudom összegezni, hogy azok a sarokpontok, azok a cövekek rögzítésre kerültek, amelyek mentén remélhető egy közös egyetértés, és egyetértés mutatkozott közöttünk, hogy mik azok a fő pontok, amelyek köré cso portosítani kell a tennivalókat, illetve a szabályozás elemeit. Az első ilyen felvetés a kerettörvény jellege. Karakas képviselőtársam utalt már erre. Az a szakmai, politikai együttes vélemény fogalmazódott meg a paletta mindkét oldalán, hogy célszerű egy kerettörvényt készíteni, amit természetesen miniszteri rendeletekkel kell megtölteni és élővé tenni azért, hogy a parlamenti rész egy stabilabb, időtállóbb legyen, míg a borgazdálkodás mozgó szakmai, technológiai, készítési és egyéb kérdéseit a rugalmasság miatt érdemesebb miniszteri keretek között szabályozni, tehát egy miniszteri rendelettel, illetve sokkal szabályozni. A másik, amiben egyetértés mutatkozott szándékát tekintve, hogy egyszerűsíteni kellene kicsit ezt a bortörvényt. Ez az egyszerűsítés a bo rkategóriákra és a területekre is vonatkozna. A borkategóriáknak most kicsit átláthatatlan és sokrétű a rendszere, amit ha az Európai Unióba beérkezünk, bizony ott nem fognak érteni, mert ott jóval egyszerűbb a rendszer: asztali bor, tájbor, eredetvédett b or. Nálunk még a minőségi bor egy olyan, a piaci szegmensben jelentős szerepet betöltő minőségi kategória, amire megítélésem szerint átmeneti jelleggel, de - elfogadom és elismerem - még egy ideig szükség van. Ebben egyetértés mutatkozott közöttünk. A dece ntralizáció: magának a borigazgatásnak a decentralizációja, hogy következzen már be itt is valamilyen változás az 1990et megelőző időszakhoz képest, hiszen akkor tizenegynéhány nagy borkombinát borigazgatását kellett elvégezni. Az igazgatási rendszer elv eit, struktúráját tekintve ma ugyanaz, amikor több ezer piaci szereplő van, tehát ez nem járható út. Természetesen itt a borigazgatás decentralizációjának kérdésekor célszerű lenne a hegyközségi törvénnyel is foglalkozni, és megvizsgálni, hogyan lehet enne k a kívánalomnak megfelelővé tenni. Valószínűnek tartom, hogy ez túl nagy falatnak bizonyul most per pillanat, de ez nem jelenti, hogy a későbbiekben se foglalkozzunk ezzel. Egyetértés egyelőre abba az irányba mutatkozik, hogy az OBBnek, az Országos Borbí ráló Bizottságnak a sokat vitatott és kritizált tevékenysége helyett helyben, tehát a borvidéken történne meg az eredetvédett borok és a különleges minőségű, a tokaji borkülönlegességek minősítése. Itt elérkezünk az eredetvédelmi rendszer kialakításához, a miben szintén együttműködés mutatkozott közöttünk. Eljutott oda ma már a magyar borászat - hasonlóan, mint ahogy az Európai Unióban és azon túlmenően számos országban működik , hogy egy eredetvédelmi rendszerrel hozzuk helyzetbe azokat a különleges, egyed i jellegű és minőségi borainkat, amelyek erre méltóak. Természetesen mindenhol az adott helyi közösségnek kell ezeket az egyedi paramétereket meghatározni, szabályzatba foglalni és megalkotni magát az eredetvédelmi rendszert, amit majd aztán a jelenlegi el képzelések szerint a miniszteri jóváhagyás követne. Az eredetvédelemnek, az eredetvédett boroknak van egy speciális területe, történelmi adottságokból és kivételes, isten adta lehetőségünkből adódik, ez pedig maga TokajHegyaljának a
