Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. március 9 (130. szám) - Az M5-ös autópálya megvásárlására és továbbépítésére vonatkozó, 2004. február 11-én bejelentett kormánydöntés alapján aláírásra előkészített szerződéstervezeteknek állami számvevőszéki vizsgálatáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vi... - ELNÖK (Harrach Péter): - SZALAY GÁBOR, a számvevőszéki bizottság előadója: - ELNÖK (Harrach Péter): - SZALAY GÁBOR, a számvevőszéki bizottság előadója:
1161 Azt gondolom, hogy a számvevőszéki törvénynek az a passzusa, hogy célszerűségi, eredményességi szempontból vizsgálja az állam gazdálkodását, nem azt jelenti, hogy előzetesen egy szerződéskötés előtt vétójoga van a dologgal kapcsolatban, hiszen ha így értelmeznénk, akkor nyilvánvalóan azt jelenti, hogy a kormányzati felelősséget a Számvevőszéknek kell vállalnia. Azt gondolom, az a helyes, ha a felelősséget a kormány vállalja a saját tevékenységéé rt, a saját maga által kötött szerződésekért, vállalja annak a kockázatát, hogy utólag ezt kritizálni fogják, és le fogja vonni belőle mind a választópolgár, mind a kormányzat a politikai felelősséget, vagy az erre vonatkozó megállapításokat meg fogja tenn i, és ez alapján dönt a jövőről, hogy mit mond egy utólagos vizsgálat kapcsán a Számvevőszék. Tehát mivel jelen pillanatban csak a kormányzati ígéret van arra vonatkozólag, hogy március 12étől matricássá válik az M5ös autópálya is, és mivel minden szerző dést valóban kőkemény munkával a kollégáim és az érintettek letárgyaltak az elmúlt hetekben, hónapokban, és nem látom annak szakmai indokát, hogy ez a szerződés ne köttessen meg és bizonytalan időre elhalasszuk, ezért én egy olyan formát tudok jó szívvel t ámogatni, amelyik tudomásul veszi a realitásokat, hogy ezek a szerződések bizony a következő egykét napban véglegesen alá lesznek írva, tehát az ex ante típusú vizsgálatnak formálisan nem lesz meg a lehetősége. Tudomásul vesszük ezt a realitást, és tudomá sul vesszük a kormányzati felelősségvállalást, és azt mondjuk, hogy a Számvevőszék vizsgálja meg a létrejött szerződéseket, ezeknek a körülményeit, vizsgálja meg célszerűségi, eredményességi, gazdaságossági szempontból, hasonlítsa össze a lehetséges egyéb felmerülő lehetőségekkel, és mondja meg a véleményét erről az Országgyűlés számára, és az Országgyűlés előtt védje meg magát a kormány, ha tudja. Én hiszek abban, hogy meg fogja tudni magát védeni, ezért jó szívvel tudom ajánlani azt a képviselő uraknak, h ogy fogadják el a tényleges helyzetet, a realitásokat, és olyan módon fogalmazzák meg ezt az indítványt, hogy a ténylegesen megkötött szerződéseket vizsgálja meg a Számvevőszék. Köszönöm szépen. ELNÖK (Harrach Péter) : A számvevőszéki bizottság előadójának adom meg a szót, Szalay Gábor képviselő úrnak. SZALAY GÁBOR , a számvevőszéki bizottság előadója : Tisztelt Képviselőtársaim! (A kijelzőn nem jelenik meg a neve.) ELNÖK (Harrach Péter) : Talán egy gombnyomással segíthetünk az ügyön. Működik a gép, tessék! SZA LAY GÁBOR , a számvevőszéki bizottság előadója : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Abban a kellemetlen helyzetben vagyok, hogy csak áttételes információk alapján tudom önökkel ismertetni a számvevőszéki bizottság ma délutá ni döntését, mert miközben erről tárgyalt a számvevőszéki bizottság, én itt ültem a teremben, várván, hogy elkezdődjön az előző napirendi pontunk. Így aztán telefonon kaptam azt a tájékoztatást a bizottsági ülést vezető alelnök úrtól, hogy a számvevőszéki bizottság ezt a képviselői önálló indítványt nem találta alkalmasnak a tárgyalásra, nem támogatja ebben a jelenlegi formájában; tekintettel arra, tulajdonképpen azon indokok alapján, amit hallhattunk az államtitkár úrtól is, hogy egyrészt az Állami Számvev őszék önmaga is csak megkötött szerződések vizsgálatára érez hajlandóságot, itt pedig ennek előzetes fázisáról lenne szó, aláírásra előkészített szerződéstervezetek megvizsgálásáról. A 2. pontban pedig az van, hogy a szerződéseket csak az 1. pont szerinti vizsgálat befejezését követően köthetné meg a kormány, ami egyrészt ellenkezik tehát az Állami Számvevőszék felfogásával, másrészt pedig már az alapvető realitásokkal sem cseng össze, hiszen ha jók az