Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. március 9 (130. szám) - A kormány által 2004. február 11-én bejelentett, az M5-ös autópálya megvásárlásával és továbbépítésével kapcsolatos kormánydöntés körülményeinek és az ez alapján az AKA Rt.-vel megkötni tervezett szerződések várható következményeinek kivizsgálására or... - ELNÖK (Harrach Péter): - GAÁL GYULA gazdasági és közlekedési minisztériumi államtitkár:
1143 kapcs án, hogy ténylegesen mi történt. Ez nem lenne baj, ha ezt nem vádként fogalmazná meg, és nem tényként kezelné azokat az információkat, amik a sajtóban megjelentek, hanem ténylegesen kérdésként fogalmazná meg, aminek majd utánanézünk, hogy akkor mi volt iga z, és mi nem volt igaz belőle, és mik a tények. Tehát újra hangsúlyozom, hogy én nagy örömmel megyek elébe minden kérdésnek. Azzal nehéz mit kezdeni, amikor az ember azt tapasztalja, hogy a kérdések megfogalmazása helyett véletlenül az ítéletet írta meg a képviselő úr a beadványában, és olyan dolgokról beszél, amiket majd megvizsgál a vizsgálóbizottság, és vagy megalapozottnak találja, vagy nem találja megalapozottnak. De ezt állításként megfogalmazni a vizsgálóbizottság felállításakor, legalábbis méltányta lan. Az egyik ilyen állítása a képviselő úrnak az, hogy a kormány a legdrágább megoldást választotta. Megint csak nem tudom, hogy mire alapozza ezt, képviselő úr, hogy a legdrágább megoldást választotta a kormány. Ezzel függ össze az a felvetése, hogy kérte a kormány másoktól is ajánlatot, és ha igen, akkor mi lett ezeknek a sorsa. Megint csak azt az egyszerű tényt kellene figyelembe venni, hogy a kormány nem volt birtokon belül, tehát nem arról van szó, hogy a kormány rendelkezett az M5ös autópályára von atkozó jogokkal, és ezeknek az átadására - hogy kinek adja oda a legjobb feltételekkel továbbépítésre az M5öst, üzemeltetésre az M5öst - ajánlatokat kért volna, tehát hogy pályázatot hirdethetett volna meg, hanem a kormány nem rendelkezett ezekkel a jogo kkal, amik az M5ös autópályához kapcsolódnak. (18.10) Ennek megfelelően nem is hirdethetett meg rá pályázatot, hiszen elég balga lett volna az a kormányzat, amelyik olyanra hirdet meg pályázati felhívást, amivel nem rendelkezik. Tehát azt tudta tenni a ko rmányzat, hogy azzal kezdeményezett tárgyalást, aki rendelkezett azokkal a jogokkal, amelyek az M5ös autópálya üzemeltetéséhez, működtetéséhez és továbbépítéséhez kapcsolódó jogok voltak. Vagyis a kormányzat ezzel a jogtulajdonossal kellett tárgyaljon, de nem birtokon belül volt, ahogy más összefüggésben ezt képviselő úr is mondta. Tehát ebből adódóan nem is hirdethet meg pályázatot arra, ami nem az övé. Nyilvánvaló, hogy nem hirdetett meg pályázatot erre, ezért nem is lehet egyenértékű ajánlatok közül vál ogatni, hiszen van valaki, aki rendelkezik a jogokkal, ővele vagy megegyezem, vagy nem egyezem meg, és más fogalmazhat meg indikatív ajánlatokat, ami őt végső soron semmire nem kötelezi, hiszen ő sem rendelkezik a jogokkal, és én mint állam szintén nem ren delkezem ezekkel a jogokkal. Tehát a más ajánlattevővel való üzletkötés anélkül, hogy üzletet kötnék a jelenlegi jogtulajdonossal, nem értelmezhető. Ezzel választ adtam arra is, hogy közbeszerzés nélküli megoldást választott a továbbépítésre vonatkozóan a kormányzat, ugyanis a továbbépítésre vonatkozó jogokról '9394ben döntött az akkori kormányzat, amikor a koncessziós szerződés keretében ezeket a jogokat biztosította a koncessziós jog tulajdonosának. Ezek a jogok minden ellenkező állítás dacára - megint tessék szíves lenni majd jogi szakértői véleményeket igénybe venni - nem évültek el, nem jártak le, ezek jelenleg is a koncesszor rendelkezésére állnak, és ez alapján fogja az építést megvalósítani. Megint csak alapfokú ismeretterjesztés. Az állam kétféle megoldást választhat, amikor egy ilyen munkát meghirdet: vagy rendelkezik a teljes költségvetési forrásával, persze, ha birtokon belül van, tiszta helyzetben, rendelkezik a munkák elvégzéséhez szükséges teljes pénzeszközzel, és azt mondja, hogy akkor közbe szerzési pályázatot hirdetek, kivitelezőt keresek, hogy ki teszi a legjobb, legolcsóbb ajánlatot; vagy nem rendelkezik ezekkel a pénzeszközökkel, de a létesítményt szeretné megvalósítani. Akkor jön, nem a közbeszerzési pályázat, hanem a koncessziós pályáza t, amikor azt mondja, hogy nem az építésre keresek ajánlattevőt, hanem egy komplex ajánlattevőt keresek, aki létrehozza a létesítményt, nevezetesen az autópályát, aki ezt az autópályát üzemelteti, és aki ezt finanszírozza, és ezért cserébe ő kapja meg azok at a jogosítványokat, ami a hasznok szedéséhez kapcsolódik, nyilvánvalóan meghatározott időtartamra. Tehát jelenleg is ez a helyzet, az állam egyrészt nincsen birtokon belül, és amikor ezt a pályázatot meghirdette '93ban, akkor sem rendelkezett azokkal a pénzösszegekkel, amelyek egy közbeszerzési
