Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. március 9 (130. szám) - A kormány által 2004. február 11-én bejelentett, az M5-ös autópálya megvásárlásával és továbbépítésével kapcsolatos kormánydöntés körülményeinek és az ez alapján az AKA Rt.-vel megkötni tervezett szerződések várható következményeinek kivizsgálására or... - ELNÖK (Harrach Péter): - GAÁL GYULA gazdasági és közlekedési minisztériumi államtitkár:
1142 Nagyon röviden talán ennyit lehetne elmondani ennek az indítványnak a lényegéről. Köszönöm a szót. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : A kormány részéről kíváne valaki felszólalni? Gaál Gyula államtitkár úré a szó. GAÁL GYULA gazdasági és közlekedési minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen, elnök úr. Hölg yeim és Uraim! A kormány természetesen támogatja a vizsgálóbizottság felállítására irányuló képviselői javaslatot. Teszi ezt abból az elvi megfontolásból, hogy biztosítsa a képviselőháznak azt a jogát, hogy ha valamit vizsgálni kívánnak, akkor vizsgáljanak , hozzájussanak minden információhoz, annak érdekében, hogy mindenki megnyugodjon, a kételyei eloszolhassanak; és nem utolsósorban attól az önös érdekétől vezérelve, hogy végre álljanak meg azok az állítások, ferdítések, valótlanságot hangoztatások, amelye k ezt az ügyet jellemzik. Én nagyon örülnék neki, hogyha a vizsgálóbizottság kezdeményezésére irányuló szándék ténylegesen megtestesülne, és tényleges kíváncsiságot jelentene, és a képviselő urak kíváncsiak lennének azokra a válaszokra, amiket ezekre a kér désekre kapnak. Nem véletlenül mondom ezt, hiszen Márton Attila hivatkozott itt a gazdasági bizottság ülésére, és természetesen a koncepciójába úgy illett bele, hogy ezt olyan körítéssel adja elő, szó szerint idézem: “kaptunk választ bizonyos kérdésekre, d e ki tudja, még mi minden homályban maradt”. Szeretném, ha Márton Attila elővenné annak a bizottsági ülésnek a jegyzőkönyvét, és mutatna egyetlenegy olyan kérdést benne (Márton Attila: Meg fogom tenni...) - helyes, mutasson egyetlen olyan kérdést benne , amire nem kapott választ, amit ott feltettek, és nem kapott rá választ; mégpedig olyan választ, amire nem volt viszontválasz vagy viszontkérdés, hanem a bizottság ott elfogadta azt a tájékoztatást, amit kapott. Ha annak az ülésnek a jegyzőkönyvét tényleg f elhasználta volna, amikor megfogalmazza a vizsgálóbizottság felállítására vonatkozó javaslatát, akkor a kérdések jó részét nem kellett volna feltenni, de természetesen fel lehet ezt tenni, meg lehet újra és újra vizsgálni ugyanazokat a kérdéseket, csak jó lenne, ha egy ilyen vizsgálat egyszer eljutna arra a pontra, amikor a választ is meghallják, és azt mondják, hogy jó, köszönjük szépen, meghallgattuk a választ, vagy elfogadjuk, vagy nem fogadjuk el. Nem tudom, mekkora vita lesz most itt a javaslat kapcsán , ezért engedje meg a képviselő úr is, hogy a javaslattevő konkrét felvetésére megpróbáljak választ adni. Először is azzal kezdte, hogy a kormánypártok azt ígérték, hogy 800 kilométer autópályát építenek - én nem tudom, hogy mire hivatkozik a képviselő úr, amikor azt mondja, hogy a kormánypártok azt ígérték. Nevezze meg a kormánypártokat, amelyek ezt ígérték, és hogy mikor ígérték ezt a kormánypártok, hogy 800 kilométer autópályát fognak építeni. Én a kormánypártoknak egyetlenegy ígéretét tudom, ez megteste sült a tavaly márciusi kormányhatározatban, amit már a kormánypártok fogadtak el, a kormánykoalíció részeként, amelyik megfogalmazta azt az autópályaépítési programot, amely azóta is érvényes és hatályos, és amelyet megerősített a decemberi autópályatörv ény. Ez az, amit a kormánypártok ígértek és vállaltak, képviselő úr. Azt mondja, hogy a médiában megjelentek bizonyos konstrukciók. Ez való igaz, a médiában sok minden megjelent, a médiának az a dolga, hogy próbáljon meg információkat szerezni, és próbálja meg azokat a közvélemény elé tárni. Ugyanakkor azt is szeretném leszögezni, hogy mivel üzleti tárgyalásokról volt szó, ez természetesen nem a sajtó nyilvánossága előtt zajlott. Én egyetlenegy olyan üzleti tárgyalást nem tudok - sokkal kisebb jelentőségű ü gyekben sem, nemhogy egy ekkorában, amihez fogható mértékű üzleti ügy vagy tranzakció tényleg kevés van , ami a kamerák vagy a sajtó nyilvánossága előtt zajlana, és ott mondanák el a részt vevő felek az álláspontjukat. Tehát ebből következik, hogy miközbe n a sajtó végezte a dolgát, és próbált képbe kerülni, aközben sok olyan találgatás jelent meg, amelyek mögül hiányzott a tényalap. Tehát amikor ezekre a sajtóban megjelent konstrukciókra hivatkozik a képviselő úr, akkor elég ingatag talajon áll annak
