Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. március 9 (130. szám) - A kormány által 2004. február 11-én bejelentett, az M5-ös autópálya megvásárlásával és továbbépítésével kapcsolatos kormánydöntés körülményeinek és az ez alapján az AKA Rt.-vel megkötni tervezett szerződések várható következményeinek kivizsgálására or... - ELNÖK (Harrach Péter): - MÁRTON ATTILA (Fidesz), a napirendi pont előadója:
1141 megengedik, ezek k özül néhányat ismertetnék, azért, hogy akik esetleg a rádión keresztül figyelemmel kísérik a parlament munkáját, hallhassák, melyek is azok a főbb súlyponti kérdések, amelyekre a vizsgálóbizottság működése kapcsán jó volna, ha választ kaphatnánk. Például j ó lenne tudni mindenkinek, milyen előzetes gazdasági, pénzügyi tervek vagy esetleg koncepciók készültek a kormányzat részéről az M5ös autópálya matricás rendszerbe történő integrálásával, illetve kivásárlásával kapcsolatban. Kinek milyen érdeke fűződött a hhoz, hogy konkrét határidőt szabjon a miniszter úrnak, helyenként - mondhatnám azt - vészesen fenyegető határidőt szabjon a miniszter úrnak, akkor, amikor tulajdonképpen jól érezhető volt, hogy az AKA Rt. nem kívánja igazából eladni a részesedését. Tehát ezzel a határidővel kvázi a tárgyaló delegáció sarokba szorítása történt. Miért történt ez? Erre szerettünk volna és szeretnénk konkrét választ kapni. Azután arról is szeretnénk információt kapni, hogy milyen alternatívák voltak. Egyáltalán kérte a kormán yzat, illetve a tárgyalódelegáció másoktól is ajánlatot? Kért és kapotte ajánlatot? És ha igen, milyen feltételek szerepeltek abban? Milyen pénzügyi konstrukciók szerepeltek abban? Hogyan és milyen módon lehetett volna ezt a kivásárlást másképpen megoldan i? Azután emlékszünk még arra, hogy amikor a jelenlegi kormánypárti képviselők az előző ciklusban ellenzékben voltak, egyik vesszőparipájuk volt a közbeszerzési eljárással meghirdetett autópályaépítés. (18.00) Ha emlékszünk rá, van olyan képviselő, aki je lenleg államtitkári rangban van, és akinek a fő feladata volt a jelenlegi kormányzati ciklus elején ezeknek az autópályaépítéseknek a vizsgálata - eredménytelenül, mert idáig semmiféle törvénytelenséget nem tudtak ezzel kapcsolatban feltárni. Most mégis e gy olyan megállapodásról szólnak a hírek, ami közbeszerzési pályáztatás nélkül tenné lehetővé az AKA Rt.nek, illetve az útépítő cégeinek, hogy az autópályát tovább építhessék. Vajon miért nem ragaszkodott a kormány a közbeszerzési eljáráshoz? Aztán arra i s kíváncsiak lennénk, hogy mi történik, mi történt a Postabank értékesítéséből befolyt 101 milliárd forinttal, hiszen arról volt szó, hogy ez az összeg teljes egészében az autópálya felvásárlására fordítódik. Szeretnénk erre is konkrét választ kapni. Ami n agyonnagyon fontos és sarkalatos kérdés, hogy milyen jogokat fog biztosítani a magyar állam számára ez a bizonyos 40 százalékos tulajdonrész. Hiszen jól tudjuk, legalábbis aki a cégjogban, illetve a gazdasági életben egy kicsit is mozog, hogy bizony kiseb bségi tulajdonnal egy céget jellemzően nem lehet irányítani. Vélhetően így lesz ez az AKA Rt. esetében is, hiszen hiába lesz oda vezérigazgatóhelyettes delegálva, úgy gondoljuk, legalábbis a céggyakorlat azt mutatja, nem jellemző, hogy 40 százalékos tulaj doni résszel konkrét befolyást lehessen gyakorolni, különösen gazdasági jellegű döntésekre. És arra is választ szeretnénk kapni, hogy miért kell 24 plusz 3 éven keresztül több száz milliárd forintot az adófizetők pénzéből, valamennyiünk pénzébő l kifizetni a jelenlegi tulajdonosoknak. Miért kell rendelkezésre állási díjat fizetni? És soksok tisztázásra váró kérdés az, amely ennek a bizottságnak a munkáját kellene hogy adja, illetve ezekre a kérdésekre a válaszok megkeresése lenne ennek a bizotts ágnak a feladata. Én tisztelettel azt kérem képviselőtársaimtól, hogy támogassák ennek a vizsgálóbizottságnak a létrehozását, hiszen annak idején önök is azt mondták, hogy az üvegzsebtörvény pontosan azt a célt szolgálja, hogy a közpénzek felhasználása min denki számára tiszta, világos és egyértelmű legyen. Én arra szeretném tehát önöket biztatni, hogy támogassák a vizsgálóbizottság felállítását, hiszen úgy gondolom, hogy nemcsak mi, országgyűlési képviselők, hanem az adófizető polgárok is kíváncsiak lennéne k arra, hogy az állam vajon a leghasznosabb módon, a leghatékonyabb módon költie el majd azokat a súlyos százmilliárdokat, amelyeket az AKA Rt. kivásárlására kell fordítani.
