Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. március 9 (130. szám) - Jelentés a kábítószer-probléma visszaszorítása érdekében készített nemzeti stratégiai program megvalósulásáról, az ellátó-intézményrendszer átvilágításáról és hatékonyságvizsgálatáról, valamint a jelentés elfogadásáról országgyűlési határozati javasla... - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - ARATÓ GERGELY (MSZP): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - SOLTÉSZ MIKLÓS (Fidesz):
1119 teherbe, mi pedig csak az eltaszítói vagyunk, illetve ki szeretnénk vetni őket a társadalomból - nem igaz. (16.20) Nem igaz ez, és mindjárt azzal kezdem a hozzászólásomat, hogy igenis nagy különbség van nézetben közöttünk, és ezt önök nem is tudják tagadni, hiszen az önök pártja - vagy talán ön is személy szerint - javasolta azt, hogy a lágy drogokat vezessük be, lágy drogokat forgalmazni leh essen az országban. Előhozhatnánk sorra olyan példákat az országban, hogy a lágy drogok bevezetése milyen emberi, milyen családi tragédiához, milyen fiatalok tragédiájához vezetett. Önök arról beszélnek - egyébként majd pár év múlva kiderül, hogy jogosan v agy sem , hogy 2003ban 800 gyerek jelentkezett az elterelésre, de arról nem beszélnek, hogy több tízezer, több százezer család, sőt mondatnám azt is, millió család retteg attól, hogy a gyereke bekerül ebbe a hihetetlen örvénybe, amiből nagyon nehéz kiker ülni. Ön nem beszél róla - hisz még fiatal, nincs még gyermeke , hogy amikor kamaszkorban odakerül a gyerek, mi mindennek van kitéve, milyen hihetetlen nehéz helyzetben vannak a mai fiatalok; arról beszélnek, hogy hogyan lehetne kipróbáltatni, hogyan lehe tne megmenteni ezeket az embereket, és sokszor pont az ellenkezőjét cselekszik. Még egyszer visszatérek arra a gondolatmenetre, amit önöknek elmondtam. A kábítószerprobléma véleményünk szerint két részre osztható. Az egyik rész, amelyről ez az előterjeszt és összességében szól, hogy a szakemberek, azok az emberek, akik ezen a területen dolgoznak, milyen emberfeletti munkát végeztek és próbálnak elvégezni ezen a területen azokkal az emberekkel, akik már beleestek ebbe az örvénybe, ebbe a hihetetlen nehéz hel yzetbe. Mi pedig azt mondjuk emellé, hogy ugyanilyen fontos a megelőzés, és nemcsak mondjuk, hanem próbálunk cselekedni is ebben az irányban, míg önök csak mondják. Mik tartoznak a megelőzéshez? Nemcsak az, hogy beszélgetünk róla, a drogokról úgy általában az általános iskolában, hanem a társadalmi szemléletváltozásra szükség van minden szempontból. Elmondtam a kisebbségi vélemény előadásakor, hogy igenis, ha az erkölcsi változás nem történik meg az országban, akkor hiába hoznak önök bármilyen szabályt, hiá ba próbálnak változtatni ezen a borzalmas helyzeten, nem fognak tudni és nem fog tudni az Országgyűlés ezen változtatni. Tehát mindaddig, amíg a társadalom szemlélete nem változik meg ebben a témában és általában erkölcsi területen, addig nem lesz változás ebben a kérdésben. Igenis, a bűnmegelőzésnek és a bűnüldözésnek van szerepe. Igenis elmondták olyan fiatalok, akik közel kerültek ehhez a helyzethez, hogy az tartotta őket vissza, hogy büntethetővé válnak. Nem mondom, hogy ez öröm, nem mondom, hogy ez egy nagyszerű dolog. De amikor egy gyereknek valaki, apja, anyja elmondja, hogy édes fiam, ne fogd meg a kályhát, mert az süt, nem mászunk föl a villanyoszlopra, mert agyonüt az áram, nem próbáljuk ki azt, hogy a vasúti sínek között játszadozunk, mert jöhet a vonat és így tovább … - vannak az embereknek olyan élethelyzetei, amire azt kell mondani, hogy nem próbáljuk ki, mert nem játék, nem szórakozás, ebből csak baj származhat. Önök pedig azt sugallják, hogy miért ne próbálja ki, majd kikeveredik belőle. Nem í gy van. Igenis vannak olyan dolgok az életben, amire azt mondjuk, nem kell megcselekedni, és ebbe az irányba kell elvinni a közgondolkodást. Amikor annak idején hosszan vitatkoztunk erről mind a bizottságban, mind a parlament előtt, igenis azt mondtuk, hog y a médiáknak hallatlan nagy szerepe van ebben a problémában, illetve a megoldásában. Amíg a fiataloknak azt sugallják a médiák, egyes kereskedelmi tévék, hogy minden problémájukat megoldhatják nagyon egyszerű módon, egy egyszerű társasjátékkal, amibe befi zetnek, egy egyszerű valóságvilággal, ahová bekerülnek, és néhány millió vagy több tízmillió forintot kereshetnek néhány hónap alatt munka nélkül, akkor igenis a társadalmat abba az irányba visszük el vagy viszik el, amikor az emberek a könnyebb megoldás f elé mennek, a könnyebb megoldást választják, és nem akarják leküzdeni a nehézségeket. Igenis, iszonyatos nehézség az, hogy valakit megkínálnak kábítószerrel, igenis, iszonyatos nehézség az, ha egy tizenévest megkínálnak alkohollal,
