Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. március 9 (130. szám) - A személyazonosító igazolvánnyal történő utazással összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. LAMPERTH MÓNIKA belügyminiszter, a napirendi pont előadója:
1035 egymás országaiba, így a Horvátország gal, Svájccal és Szlovéniával kötött egyezmények lehetővé teszik azt, hogy a magyar állampolgárok az új típusú kártyaformátumú személyazonosító igazolványt használják ezen államok területén. Ezt most az önök előtt fekvő törvénymódosítással kiterjesztjük a kibővülő Európai Unió egész területére, valamint az európai gazdasági térség más országaira is, így Norvégiára, Izlandra és Liechtensteinre. Ezzel a tagállamok területére történő beutazás és a tagállamok közötti közvetlen utazás is lényegesen egyszerűbbé v álik, hiszen az útlevél helyett a személyazonosító igazolványt valamennyi tagállam köteles lesz úti okmányként és kilencven napon belül tartózkodási okmányként is elfogadni. A külföldre utazásról szóló törvény módosítása tehát olyan jogszabálymódosítás, a mely - nyugodtan mondhatom, nem túlzás - milliókat érint, milliók utazását teszi egyszerűbbé s könnyebbé. Nem kell majd hosszú sorokat állni az útlevelek meghosszabbításáért, amikor gyorsan kell utazni ezen tagországokba, nem kell izgulni, hogy készen lesze az utazás napjára az útlevél. Bár hozzáteszem: e tekintetben a nagy útlevélbumm után, ami az előző évben volt, ma kiegyensúlyozott és megnyugtató a helyzet, hiszen gyorsan, rugalmasan zajlik az útlevélügyintézés. Ezúton is szeretném megköszönni a munká t azoknak a kollégáinknak, akik ezzel dolgoznak, hiszen nagyon komoly erőfeszítéseket kellett tenniük annak érdekében, hogy ez így legyen. Ezzel az új törvénymódosítással, új lehetőséggel az is lehetősége lesz a magyar állampolgároknak - hogy egy szemlélet es példát mondjak , ha az országhatár mentén kirándulnak Ausztria, Szlovénia vagy Szlovákia környékén, és eszükbe jut, hogy szívesen átruccannának, látogatást tennének a szomszéd ország valamelyik szép falujába vagy városába, akkor ezt egy kirándulás alka lmával nyugodtan megtehetik, ha náluk van a személyi igazolvány, mert lehetőség lesz arra, hogy ilyen rugalmas formában átlépjék a határt. Megítélésem szerint ezzel az örömteli fejleménnyel, örömteli új lehetőséggel május 1je után élni fognak az állampolg árok, tehát lehetőség lesz arra, hogy 2004. május 1jét követően a magyar állampolgárok az útlevél mellett a saját döntésük alapján személyi igazolvánnyal is utazhassanak az Európai Unió és az európai gazdasági térség országaiba. Ezzel együtt szeretném fel hívni arra a figyelmet, hogy az európai gazdasági térség területén kívüli utazáshoz a jövőben is, továbbra is útlevélre lesz szükség. Azt is szeretném aláhúzni, hogy a külföldre utazás joga az adminisztratív terhek csökkenése ellenére sem válik korlátlanná , mivel a hatályos útlevéltörvény külföldre utazást korlátozó rendelkezésein nem változtat ez a benyújtott törvénymódosítás. Ez tehát azt jelenti, hogy a külföldre utazás korlátozását - amit most nem fogok részletesen elmondani, de vannak ilyen törvényi sz abályok - a személyazonosító igazolvánnyal történő utazás során sem lehet megsérteni. Ezért a javaslat tartalmazza, hogy a határforgalom ellenőrzését végző szerv a központi nyilvántartásból közvetlen hozzáféréssel ismerheti meg a személyazonosításhoz szüks éges adatokat. Magyarul: ezeknek az intézkedéseknek a konkrét jogi hátterét és konkrét lehetőségét ez a törvénymódosítás tartalmazza, a hatóságok számára biztosítja azokat a jogi eszközöket, amelyekkel ezeknek a törvényi rendelkezéseknek a hatóságok, a hat árellenőrzést végző szakemberek érvényt tudnak szerezni. (9.40) A törvényjavaslat a személyazonosító igazolvánnyal történő utazást a 14. életévüket betöltött, személyi igazolvánnyal rendelkező magyar állampolgároknak is lehetővé teszi. Tehát a 14 és 18 év közöttieknek, akik még nem nagykorú állampolgárok, de már rendelkeznek személyi igazolvánnyal, ugyanúgy lehetőségük lesz személyi igazolvánnyal utazni. A gyermekek jogairól szóló, New Yorkban 1989. november 20án kelt egyezmény alapján az egyezményben rész es államok intézkedéseket tesznek a 18. életévét be nem töltött gyerekek törvényes külföldre utazásának és otttartózkodásának megakadályozására, és gondoskodnak arról is, hogy a gyermekeket a szüleiktől akaratuk ellenére ne válasszák el. A gyerekek jogain ak védelme ugyanakkor azt is jelenti, hogy külföldre utazásukban is csak súlyos nemzetbiztonsági vagy közbiztonsági okok miatt korlátozhatók. Miután az európai gazdasági
