Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. március 9 (130. szám) - A személyazonosító igazolvánnyal történő utazással összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. LAMPERTH MÓNIKA belügyminiszter, a napirendi pont előadója:
1034 ELNÖ K (Mandur László) : Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! A napirend előtti felszólalások végére értünk. Tisztelt Országgyűlés! Mielőtt a napirendi pontok tárgyalását megkezdenénk, emlékeztetem önöket, hogy a tegnapi napon az M5ös autópál ya megvásárlására és továbbépítésére vonatkozó, 2004. február 11én bejelentett kormánydöntés alapján az aláírásra előkészített szerződéstervezet állami számvevőszéki vizsgálatáról szóló országgyűlési határozati javaslattal kiegészült a napirendi ajánlás. Az előterjesztés megtárgyalására ma utolsó napirendi pontként kerül majd sor. Tisztelt Országgyűlés! Tegnap este határozatképtelenség miatt az Országgyűlés nem határozott a mezőgazdasági termékek kereskedelmi többletkészletezésével kapcsolatos intézkedésér ől szóló T/8976. számú előterjesztés vitára bocsátásáról. Ebből következően a részletes vitára nem ma, hanem a jövő heti ülésünkön kerül majd sor. A személyazonosító igazolvánnyal történő utazással összefüggő törvénymódosí tásokról szóló törvényjavaslat általános vitája ELNÖK (Mandur László) : Tisztelt Országgyűlés! Most pedig soron következik a személyazonosító igazolvánnyal történő utazással összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig . Önök az előterjesztést T/8937. számon, a bizottságok ajánlásait pedig T/8937/23. számon kapták kézhez. Megadom a szót Lamperth Mónika belügyminiszter asszonynak, a napirendi pont előadójának, tizenötperces időkeretben. Parancsoljon, öné a szó, miniszter asszony. DR. LAMPERTH MÓNIKA belügyminiszter, a napirendi pont előadója : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A nem túl távoli jövőben a történelemkönyvekben 2004. május 1je úgy fog majd szerepelni, mint h azánk csatlakozása az Európai Unióhoz. A dátum mellett bizonyára lesznek majd gazdasági mutatók, jogszabálymagyarázatok, politológiai fejtegetések és sok minden más. Megemlítésre kerül majd négy magyar kormány, néhány fontos európai főváros, ahol egyegy nagy döntés megszületett - egy valóban történelmi folyamat fontos állomásai és szereplői. Talán kevesebb szó esik majd a tankönyvekben azokról a talán apró lépéseknek tűnő egyes intézkedésekről, amelyek révé n minden egyes magyar ember számára lefordíthatóvá, kézzelfoghatóvá válik az, hogy mit jelent az európai uniós csatlakozásunk. Ezek között én személyesen is nagyon fontosnak tartom azt, hogy a belépés után a határok fokozatosan eltűnnek, és a határok fokoz atos eltűnése jegyében jóval könnyebben utazhatunk majd. Az Európai Unió tagállamaiban ugyanis a tagállamok területére való beutazást az állampolgároknak alanyi jogaként ismerik el. A mi alkotmányunk szerint is a tartózkodási hely szabad megválasztásának j oga, az utazás szabadsága alkotmányos alapjog, ugyanakkor ezt a jogot a képviselők kétharmados szavazattöbbségével elfogadott törvényben kell szabályozni. Vagyis ahhoz, hogy az éppen lejárt vagy, mondjuk, otthon elkeveredett útlevelünk helyett személyi iga zolvánnyal is tudjunk utazni az Európai Unión belül, bizony törvényt kell módosítani. Törvényt kell módosítani ahhoz is, hogy a hozzánk látogató európai uniós állampolgárok ugyanilyen könnyen juthassanak el hozzánk, mint ahogyan az előbb beszéltem a magyar állampolgárok utazási lehetőségéről. Az elmúlt években már kötöttünk néhány olyan kétoldalú nemzetközi szerződést, amelyek alapján mind a külföldi, mind a magyar állampolgárok személyazonosító igazolvánnyal utazhattak
