Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. március 8 (129. szám) - A szőlőtermesztésről és borgazdálkodásról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - KARAKAS JÁNOS (MSZP):
1006 (0.10) S végül: a 17. ajánlási számon Ivanics István, Latorcai János és Kerényi János képviselő urak módosító indítványa szerepel, amelyet a meghatározott termőh elyről származó minőségi bor kategóriájához fűztek, mégpedig olyan módon, hogy a meghatározott termőhelyről származó minőségi bor származásában és minőségében ők az eredeti törvényjavaslat 100 százaléka helyett csak 85 százalékban kívánják meghatározni. Én azt gondolom, hogy ragaszkodni kellene a 100 százalékos megjelöléshez, ezért nem kellene ezt a szabályozást ilyen módon fellazítani. Köszönöm szépen a figyelmet. ELNÖK (Harrach Péter) : Karakas János képviselő úré a szó. KARAKAS JÁNOS (MSZP) : Köszönöm a sz ót, elnök úr. Bánki Eriknek mondanám, hogy a 13as mellett még van a 12es is, ahol a “friss” szó is benne van. Ez is a hamisítás ellen, illetve a gyümölcsborral kapcsolatos lenne. Örülök az elismerő szónak. Én igazából az 5. és 6. ponthoz szeretnék szólni , de még lesz egykét más hozzáfűznivalóm is. Az 5ösben szerepel a borvidéki régió fogalma, amit bár négypártival fémjelzünk, ugyanakkor még mindig viták vannak egyáltalán a régiók pontosításáról, kötelezővé tételéről, illetve bizonyos fokú átalakításáról . Korábban már vitatkoztunk arról - pont Font Sándor előadása kapcsán , hogy jó lenne azt a folyamatot törvényben is rögzíteni, amely már elindult az egyes borvidékek együttműködésével: a regionalizálódást. Az ő elmondásában és az ő javaslatában szerepel Tokaj mint különálló régió, szerepel ÉszakMagyarország mint alakuló régió, szerepel a dunai borrégió, amelyik már funkcionáló régió, hisz megtörtént a bejegyzése is, tudomásom szerint a közeljövőben bejegyzésre kerül a pannon borrégió, még nem került beje gyzésre a balatoni régió, és várat magára egyáltalán a döntés arról különböző borvidékeken, hogy megalakítsák az északdunántúli részen is a régiót. Ez az 5. pontban szereplő javaslat tulajdonképpen egy ajtónyitási lehetőség arra, hogy ezek a képződmények maguktól, természetes úton végbemehessenek. Mint mondottam: van olyan álláspont is, amely szerint már most május 1jéig célszerű lenne törvényben megnevezni ezek számát, és mintegy a törvény erejével is belekényszeríteni az illető borvidékeket abba, hogy e zt a regionalizálódást minél hamarabb véghezvigyék. Vitatkozzunk róla, van még rá lehetőség! Én tartom magam az eredeti 5. ponthoz, de nem zárható ki, hogy ha akad okos, értelmes, ennél jobb vélemény, hogy ezt esetleg kiváltsa. A másik a 6os, amelyik majd részben átvezeti mondanivalómat a következő hozzászólási csoporthoz, ez pedig a borvidék kérdése. Borvidéknél korábban élt a 7 százalékos, szőlővel hasznosított területi határ, amit egy kicsit megpróbáltunk kibővíteni azzal, hogy szerepel, hogy ha nincs i s meg a 7 százaléknyi szőlőborítottság, ha azon a településen, illetve településrészen bor adóraktár működik, az a borvidék része lehessen. Ezt szükséges volt meglépni olyan nagy múltú, szőlőfelülettel csak részben rendelkező vagy akár nem is rendelkező te rületrészeken, ahol a magyar borok hírnevét hosszú évtizedes vagy talán évszázados tevékenységgel eddig is végezték és megalapozták. Arról, hogy esetleg kikerült a területükről a szőlő - mint például nagyon sok budafoki borászati üzem , avagy egy másik te rületen van szőlőfeldolgozója, nagy részben nem ők tehetnek, viszont ezzel a besorolással lehetővé nyílik számukra, hogy élhessenek mindazon előnyökkel, ami a meghatározott termőhelyből származik. Ezt a két témát szerettem volna mindenféleképpen kiemelni, és még egyet, amire tulajdonképpen azt mondom, hogy a kompromisszumkészségét is mutatja úgy az előterjesztőnek, mint a patkó mindkét oldalán ülőknek, hogy például a meghatározott termőhelyről származó borok esetében szerepel egy szó, a Vitis vinifera fajho z tartozó (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az
