Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. március 8 (129. szám) - A szőlőtermesztésről és borgazdálkodásról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - LASZTOVICZA JENŐ (Fidesz): - ELNÖK (Harrach Péter): - KARAKAS JÁNOS (MSZP):
1007 időkeret leteltét.) , amit kivettünk jó érzékkel, ezzel is segítve azt, hogy esetleg az Alföldön más fajtákat is be lehessen vonni a termelésbe. Köszönöm. ELNÖK (Harrach Péter) : Lasztovicza Jenő képviselő úré a szó. LASZTOVICZA JENŐ (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Én Karakas képviselő úr mondandójának az elejéhez csatlakoznék. A 2. § 6. pontjához adtam én is egy módosító indítványt, amit ugyan a tárca és a bizottságok sem tám ogattak, de hasonló módosító indítványt nyújtottak be Karakas János és Szalay Gábor képviselő urak egy kis kibővítéssel, de tulajdonképpen a módosításom szándéka tükröződik a tárca és a bizottságok által elfogadott módosításban. Ami ehhez a szakaszhoz tart ozik - és úgy látom, hogy a fogalommeghatározásnál egy egyértelmű irányt szab a tokaji aszúbor mellett : az általános vitában elmondtam többször is, és azóta több képviselőtársammal is beszéltünk, hogy a törvénymódosítás iránya afelé tendál, hogy aszú sző lőből készíteni aszúbort csak a tokaji borvidékre lehetne ráhúzni, és ezt a nevet, hogy aszúbor, csak Tokaj használhatja. Én úgy gondolom, hogy ezeket a módosító indítványokat, amik be lettek terjesztve, át kellene gondolni, és nem kellene csak a tokaji bo rvidéknek lehetőséget biztosítani arra, hogy tokaji aszút készítsen, és mint aszút forgalmazza azokat a borokat, hiszen több évszázados hagyománya van az aszúkészítésnek más borvidéken is. Annak idején, amikor a magyar határok nem ilyen szűkek voltak, hane m a régi Magyarország volt, akkor az erdélyi részeken is állítottak elő aszút. Épp Kékkői képviselőtársammal néztünk egy régi kiadványt, hogy az 1850es években Bécsben az erdélyi aszú úgymond szinte megelőzte a tokaji aszút, sőt érdekes módon a krónikák m ég írnak arról is, hogy vörös szőlőből is készítettek aszút. Nem szabad azt sem elfelejteni, hogy Magyarország mai határain belül is nemcsak a tokaji borvidék alkalmas arra, hogy aszú szőlő teremjen, hiszen a badacsonyi borvidéken is, vagy addig, amíg hagy ományos szőlőtermesztés folyt Móron, mielőtt még nem kezdődött meg a nagyüzemi termesztés, a móri borvidéken is állítottak elő aszút aszú szőlőből, mert ott a botrytises fertőzés és a szőlő érése és betöppedése megtörténhetett; vagy, ha azt nézzük, hogy a tőlünk pár kilométerre levő, Fertőtavi részen, Ruszt környékén is állítanak elő aszút. Mi történik akkor, ha most kinyílnak az Unió határai, és külföldről hoznak majd be aszú névvel bort? Ezt nem lehet megtiltani. Tehát én arra kérném a parlament mindkét oldalát, hogy gondoljuk át ezt a négypárti egyeztetéssel elfogadott módosítót, amely arra törekszik, hogy aszú csak a tokaji borvidéken lehessen. Én azt kérném a képviselőtársaimtól, hogy engedjük már meg Magyarország más borvidékein is, ahol alkalmas a kö rnyezet rá, alkalmas az évjárat, hogy azok a kistermelők, akik ha nem is nagy mennyiségben, de a saját megélhetésük, a piacon maradásuk, a fajtaválasztékuk bővítése érdekében, illetve a borvidéknek is azért valamilyen rangot adva, hogy aszú szőlő termeszté sére és aszúbor előállítására alkalmas... - hagyjuk meg a lehetőséget. Tehát ennyire azért ne privilegizáljuk Tokajt! Tokaj így is, úgy is meg fog élni, az aszút mindenki eleve Tokajhoz köti, de nem kellene elvenni ennek a lehetőségét más borvidéktől és má s szőlőtermelőktől sem. Köszönöm szépen. (0.20) ELNÖK (Harrach Péter) : Karakas János két percben kért szót. KARAKAS JÁNOS (MSZP) : Igen, elnök úr. Az aszú névhasználat szintén egy olyan kompromisszum eredménye, amit, úgy érzem, megkötött a szakma, megkötött ek a borvidéki képviselők jelentős részben, és ezt kicsit méltányolnunk kellene. Arról nem is beszélve, hogy tudomásom szerint a tokaji aszú névhasználata
