Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. szeptember 30 (91. szám) - Az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a fogyasztói árkiegészítésről szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - FONT SÁNDOR, az MDF képviselőcsoportja részéről:
987 A magyar gazdaság történeti léptékkel mérve viszonyl ag gyorsan állt át a negyven évig tartó, súlyos károkat okozó tervgazdaságról a modern piacgazdaságra, de 2003ra egy igazi jóléti állam finanszírozásának feltételei még nem teremtődtek meg. Erőforrásaink arra elegendőek, hogy a GDP és a termelékenység növ ekedésének megfelelően, átgondolt ütemben, a szocialista (Sic!) piacgazdaság célkitűzéseit alapul véve és nem utolsósorban az EU által biztosított fejlődési, fejlesztési lehetőségekre támaszkodva növekedjen a társadalmi jólét országunkban. Ennek érdekében és mindezeket figyelembe véve kell kialakítani a hosszú és az ennek alárendelt rövid távú gazdaságpolitikát. Tudjuk, a nemzetközi összehasonlító kutatások is ezt bizonyítják, hogy teljesítményeinket alapul véve csak mintegy 3035 év alatt tudjuk utolérni a z EU jelenlegi 15 országának átlagos jövedelmi szintjét. Felelőtlen minden politikus, aki ennek az útnak a megtételéhez öttíz évet elegendőnek tartana. A felelőtlen, fedezet nélküli jövedelememelés ugyanis ezt az utat nem rövidítené, hanem hosszabbítaná. Az MSZPSZDSZkormányzás ideje alatt nem a realitásokon alapuló és szükséges mértékben megújult gazdaságpolitika érvényesül. Az önkormányzati választási győzelmet megcélzó felelőtlen voksszerző gazdaságpolitika, a Magyarország és a világgazdaság helyzetét figyelmen kívül hagyó parttalan osztogatás egyenes következménye, hogy a nemzetgazdaság stabilitása megrendült, az ország letért a fenntartható növekedési pályáról. (15.20) Ennek következtében 2004től a társadalom, minden állampolgár és vállalkozás, a lát szólag előnyben részesített közalkalmazotti és köztisztviselői kar lesz kénytelen megfizetni néhány felelőtlen és felkészületlen politikus hatalmi ambícióinak súlyos árát. Ez egyrészt az adó- és illetékterhek jelentős növelésében, a már megszerzett kedvezm ények megvonásában, tömeges elbocsátásokban, másrészt a Kádárrendszerben alkalmazott rohamos eladósodásban, a nemzeti vagyon felélésében és az EUcsatlakozás utáni feltételek kihasználására való kellő felkészülés hiányában érhető tetten. Elhoztam, mert ön ök már elfelejtették, hogy egyszer benyújtottak egy kormányprogramot, amely kormányprogram 72. oldalán a 4.2. pont alatt a következőket írják: a kormány célja az állami újraelosztás mértékének évi átlagos 1 százalékpontos csökkentése, valamint az államadós ság GDPhez mért arányának további mérséklése. Mi is történt az elmúlt másfél évben? Az úgynevezett újraelosztás, azaz államosítás a közel 50 százalékos mértékről közel 55 százalékos mértékre, tehát 5 százalékkal növekedett. Az államadósság - amelyről itt már előttem többen szóltak - 51 százalékról 55 százalékra növekedett; mintegy 2 ezer milliárd forinttal soha nem látott mértékű lett az államadósság. 2003 nyaráig a kormány úgy tett, mintha minden rendben volna, a hazai és nemzetközi gazdasági szakértők fi gyelmeztetéseire nem reagált. A parlamenti ülésszak bezárása után az osztogató retorika változatlan maradt, ugyanakkor elképesztő kapkodás kezdődött a súlyos léket kapott magyar gazdaság felszínen tartása érdekében. Megjött a 76 milliárdos Kisscsomag, val amint a kapkodó, átgondolatlan monetáris politika következményeképpen megkezdődött a BokrosII. vagy MedgyessyI. csomag lázas megfogalmazása is. Lényegileg 550 milliárdos sarc kivetéséről van szó, amelynek célja a gazdaság egyensúlyának helyreállítása. Er re számtalan elképzelés, mondhatni, ötlet látott napvilágot az elviselhetetlen ingatlanadótól különböző áfa- és szjavariációkon át a nyugdíjasjövedelmek megadóztatásáig. Az elképzelésekben egy közös elemet látunk: az említett, nagyon súlyos hiányt valaho gy be kell pótolni, a költségvetési lyukat be kell tömni, és tulajdonképpen ennek próbálják alárendelni a gazdaságpolitikát. Az elvonás most ugyanolyan parttalan, mint amilyen az osztogatás volt, csak most a vélt gyengébb ellenállás irányába megy, és észre vétlenségre törekszik. Ez a csomag többékevésbé végleges formában számos rejtett tétellel együtt került az Országgyűlés asztalára. A mellékelt számítási anyag nem segíti a törvényjavaslat hatásainak, réteghatásainak elemzését, a nemzetközi összehasonlítás okban 2000. évi adatok szerepelnek. Magyarország vonatkozásában sem találunk a
