Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. szeptember 30 (91. szám) - Az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a fogyasztói árkiegészítésről szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. BŐHM ANDRÁS, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
984 Nekem nincs ezzel gondom, van bőven költenivaló, nem azt mondom, hogy nincs erre szükség; a kérdésem az, hogy a szocialista frakció miben gondolkodik. Az adóval kapcsolatosan a másik lényeges kérdés, és ezt sem először mondjuk, az úgynevezett adóchartának a megfontolása és elfogadtatása. Ez valami olyasmi akar lenni, hogy legyenek alkotmányos elvei, hogyan lehet, hogyan szabad, mikor szabad az adókhoz hozzányúlni; legyen előre kiszámítható úgy az állampolgár, mint a vállalkozó számára, hosszú évekre előre, hogy mit várhat az államtól, a kormányától az adók területén. Anélkül, hogy most részletesen beszélnék akár a bevezetendő ökoadóról, azt gondolom, hogy egy vállalkozói környezetben, piacgazda sági viszonyok között, egyeztetés, a vállalkozói körülmények felmérése, hosszú távú moratórium nélkül egy ilyen típusú adó bevezetése nem férne össze azzal az adóalkotmányossági elképzeléssel, ami ma még nincs. Azt gondolom, hogy bármennyire is helyes lehe t vagy helytelen a befektetési adóhitel kedvezményének a megszüntetése, nem férne össze az adóalkotmányossági elképzeléssel az, hogy egy olyan befektető, aki évekre előre meghoz egy piaci döntést, azzal szembesüljön, hogy ez a döntése később megváltozik. M ég egyszer mondom, nincs alkotmányjogi aggályom a rendelettel szemben, feltehetően ez alkotmányos - hadd mondjam azt, hogy nem korrekt. Ugyancsak példaként említem, hogy egy létező adócharta esetén kialkudott adóalkotmányossági viszonyok mellett nem kerülh etne arra sor, hogy egy következő évre elfogadott adótábla egyáltalán vitás legyen, egyáltalán felmerüljön, hogy az annak alapján tervezők valamilyen más jogszabályi környezetben találhatják magukat. Ezek előrebocsátásával - és nyilván ezekről még lesz szó - röviden érinteném azt a törvényjavaslatot, amit most tárgyalni kezdünk, azoknak a kérdéseknek a megbeszélésével, amelyek talán a leglényegesebbek, legalábbis a mi véleményünk szerint. Többen elmondták, nem igaz az, hogy csökkennek az adók. Én azt hiszem , a mai napnak ez a vita a lényege. Ha jól értem, akkor a Fidesz pénzügyesei készítettek egy olyan számítást, hogy minden adószigorítást a képlet másik oldalába raktak, és sikerült kiszámítaniuk, hogy nem igaz az, hogy csökkennek az adók. Egy icipici méltá nyosságot - nem akarom mondani, hogy tisztességet - kérve hadd hívjam fel a figyelmet a következőkre. Milyen ügyekben rendel el szigorítást ez a törvényjavaslat? Anélkül, hogy túlságosan populista szeretnék lenni, javaslom a Fidesz pénzügyi szakembereinek, hogy azért a negatív oldalon ne szerepeltessék már kieső jövedelemként, kirabolt forintokként az offshore cégek megnövekedett adófizetési kötelezettségét. Ugyancsak javaslom ezeknek a pénzügyi szakembereknek, hogy ezen a negatív oldalon ne sirassák el az okat a lakáshitelkedvezményeket, amelyeket a legmagasabb jövedelműek negyedik, ötödik és hatodik lakásuk építéséhez vettek igénybe. Javaslom ezeknek a pénzügyi szakembereknek, hogy a negatív oldalon ne sirassák el a cégautóadók megemelt fizetési kötelezet tségét, amely hosszú évekig változatlan összegszerűségben volt, és most pusztán az inflációkövető emelése történt meg ennek az adónak. (Varga Mihály: Ennek örülni fognak a vállalkozók biztos… - Dr. Veres János közbeszólása. - Varga Mihály közbeszólása. - D r. Veres János közbeszólása.) Olyan családiasan vagyunk, hogy akár itt is megbeszélhetjük egy asztal mellett… ELNÖK (Mandur László) : Folytassa, képviselő úr, folytassa! DR. BŐHM ANDRÁS , az SZDSZ képviselőcsoportja részéről: No, tehát ez mindenképpen egy ja vaslat lenne ennek a mérlegnek a meghatározásakor, amikor nagyon határozottan azt mondjuk, hogy a személyi jövedelemadó csökkenése 141 milliárd forintot jelent a magyar állampolgároknak, ennyi marad náluk - lehet, hogy valamivel több, valamivel kevesebb, 1 40 milliárd forintot meghaladó összeg mindenképpen. Amikor azt mondjuk, hogy a társasági nyereségadó csökken, akkor az valós tény, és a vállalkozóknak ez könnyen kiszámítható gazdálkodási könnyebbséget jelent. Akkor, amikor ezek a vállalkozók a befektetése k segítéséhez olyan kedvezményeket kapnak, amelyeket itt a
