Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. szeptember 30 (91. szám) - Az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a fogyasztói árkiegészítésről szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. BŐHM ANDRÁS, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
985 képviselőtársaim felsoroltak, bizonyos vagyok abban, hogy nem szabad ezt az eredményt elvitatni; még akkor sem szabad elvitatni, ha napi politikai érdek amellett szólna, hogy semmit nem ismerünk el , semmi nem megfelelő, mint ahogy ezt az ellenzék teszi. Az a véleményünk, hogy a mai gazdaságpolitikának a kitörési lehetősége valóban abban áll, hogy beruházásokat ösztönzünk és könnyítjük a vállalkozásokat. Milyen beruházásokat célszerű támogatni? Elsős orban azokat az infrastrukturális beruházásokat, amelyek a költségvetésben reményeink szerint szerepelnek. Elég fölöslegesnek tartom, hogy pontosan ugyanazokat a mondatokat szakaszszám szerint végigmondjam, amiket, azt hiszem, a mai napig 32en tettek meg, tehát néhány olyan kérdésről szeretnék beszélni, amit részint vitásnak tartunk, részint azt gondolom, szükséges, hogy szót ejtsünk róla. Elsőnek a bevezetendő új adónemek közül az ökoadónak becézett adócsoportból a környezetterhelési adót szeretném kiemel ni, és annak a megfontolását kérem, hogy nem tudom, a környezetvédelmi tárcánále vagy a pénzügyi tárcánál, ahol ez a gondolat megfogant, számoltake azzal, hogy számos környezetvédelmi beruházás előkészítése zajlik. Anélkül, hogy soviniszta szeretnék lenn i, de úgyis a “budapesti lobbista” lesz nyilvánvalóan rám sütve, azért el szeretném mondani az államtitkár úrnak, hogy amennyiben ilyen formájában, változatlanul ez az adónem megszavazásra kerülne a parlamentben, ez egy csapásra ellehetetleníti az ország j elenlegi legnagyobb környezetvédelmi beruházását, a központi budapesti szennyvíztisztítóét, tekintve, hogy a már kész, megtárgyalt európai banki hitelmegállapodások - éppen a dolog előkészítetlensége miatt - nem számolhattak azzal, hogy az üzemeltetést egy újabb adótípus fogja megterhelni. (15.10) Ez abba a körbe tartozik, amit én az adóalkotmányosságról mondtam: idő kell, előkészület kell minden szereplőnek ahhoz, hogy egy ilyen adónem megjelenhessen. Amiről még szeretnék beszélni, ez az úgynevezett fogyas ztói ártámogatás, ami a szintén sokat emlegetett és napjaink vitájába kerülő tömegközlekedéssel kapcsolatos jogszabályi rendelkezés. Ebben a körben hadd mondjam el azt - és ez megint önkormányzati érdek , hogy akkor, amikor költségvetési feszítő kényszere k miatt a kiadási oldalon takarékoskodni kell, amikor a kormánynak meg kell gondolnia azt, hogy mire költ és mire nem, az fel sem veti azt a mérlegelési lehetőséget, hogy olyan kiadásokat is mellőzzön, megtagadjon, amire nézve jogszabályi kötelezettsége va n. Az nem egy mérlegelési lehetőség, hogy az önkormányzatok kötelező feladataihoz nyújte forrásfinanszírozást az állam vagy sem. Ez nem az a terület, ahol az államnak mérlegelési joga van, mert ha nem tesz eleget a finanszírozási kötelezettségének a kötel ező feladatához, azzal törvénysértést követ el. Ez igaz a tömegközlekedés támogatásában is, és mindabban az önkormányzati feladatban, aminek a finanszírozása ma még nem látszik, jóllehet ma késő este lesz benyújtva a költségvetés, tehát a remény még nyitva van, a költségvetési végszavazás még néhány héttel odébb van. A fogyasztói ártámogatással kapcsolatban annak a megfontolását javaslom, átgondolását kérem, hogy két vitatéma merül fel. Az egyik a politikailag kényes téma: nincs vétójoga a pénzügyminisztern ek a tarifa meghatározásakor, az önkormányzatok képesek és a csillagos égbe megemelik a tarifákat, ez elszabadítja az inflációt - kezelhetetlen történet lesz. Nem ez fog történni. Két okból nem fog ez történni: egyrészt azért, mert valamennyi önkormányzat, ahol tömegközlekedés üzemel, nem politikai öngyilkos. Tehát egész egyszerűen tisztában van azzal, hogy vannak politikai korlátai annak, hogy a lakosság meddig terhelhető, és a politikai öngyilkosságot a választott önkormányzati vezetők nem fogják elkövetn i. Nem fogják elkövetni akkor sem, ha felmerül a gyanú, hogy a Pénzügyminisztérium részéről ez a jogszabálymódosítás éppen azért született, hogy a politikai felelősséget átterheljék az önkormányzatokra.
