Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. szeptember 30 (91. szám) - Az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a fogyasztói árkiegészítésről szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - VARGA MIHÁLY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
977 hiszem, hogy Kovács képviselő úr nem a tényeknek megfelelően táj ékoztatta a parlament nyilvánosságát, hiszen szeretnék arra emlékeztetni, hogy az előző ciklusban a családi adókedvezmény, ami a gyermekek után járt, a befektetési, beruházási célú adókedvezmény, amely a vállalkozók számára indult, és a tbjárulék közel eg yharmados csökkentése valósult meg. Nyilván tehát az általa elmondottak nem feleltek meg ennek a helyzetnek. Amire a jövőre vonatkozik, azt nyilván majd jövőre tudjuk megítélni, de ebben is, azt hiszem, vitánk van. A másik megjegyzésem, hogy ennek a parlam entnek vannak írott és íratlan szabályai. Két ilyen íratlan szabály van. Az egyik, hogy a kormány tagjai a parlamenti patkóból mondják el a felszólalásaikat, a másik ilyen íratlan szabály, hogy az adó- és költségvetési törvényjavaslatokat maga az illetékes pénzügyminiszter terjeszti elő. Nagyon sajnálom, hogy a pénzügyminiszter úr nem szánt ma fél órát arra (Kovács Tibor: 2000ben te mondtad az expozét!) , hogy tájékoztassa a közvéleményt, milyen adójogszabályváltozások várhatók jövőre. Sajná lom azt, hogy az íratlan szabályokat sem tisztelik a kormánypárti képviselők. Nos, ezek után az adótörvényekről szeretnék beszélni, hiszen ez mai vitánk tárgya. Mielőtt ezt megtenném, hadd idézzem azt a felmérést, amely a hét végén látott napvilágot és töb b lap is közölte, az ellenzéki elfogultsággal igazán nem vádolható Medián piackutató cégtől idézték a lapok. Eszerint arra a kérdésre, hogy Magyarországon jó vagy rossz irányba mennek a dolgok, szeptemberben a lakosság 61 százaléka felelte azt, hogy rossz irányba, 28 százalék szerint jó irányba, 11 százalék a kérdésre nem válaszolt, azaz idén szeptemberben a magyarok majdnem kétharmada látta rossznak a folyamatokat és vélekedett úgy, hogy Magyarországon rossz irányba mennek a dolgok. Tisztelt Ház! A felméré st azért idéztem ide, mert a kormánynak az adó, járulék- és költségvetési vitában van lehetősége arra, hogy a felfokozott figyelmet kihasználva, valós képet adva a gazdaság helyzetéről, olyan programokat vázoljon, amelyek befolyásolva a kedvezőtlen hangul atot is, megfordíthatják a rossz tendenciákat. (14.30) A kormánynak most lenne alkalma végre konkrét gazdaságösztönző, vállalkozásokat segítő programokkal előállnia. Igen tisztelt Képviselőtársaim! Az emberek erre várnak lassan másfél éve, arra várnak, hog y a szocialisták végre elárulják, mit is akarnak a gazdaságban. Mert mi is történt eddig a gazdaságban? A gazdasági növekedés hatéves mélyponton van, a pénzromlás csökkenő üteme nyolcéves folyamatot megtörve újra növekedésnek indult. Éppen a most beterjesz tett adóemeléseknek köszönhetően jövőre az elemzők már 66,5 százalékos, magasabb inflációt várnak. Az államadósság mértéke egy év alatt kétezer milliárd forinttal nőtt, minden magyar állampolgárra újabb kétszázezer forintos terhet rakva. Mindezek mellett a külső és a belső pénzügyi egyensúly is megbomlott, az elemzők szerint a folyó fizetési mérleg egyre duzzadó hiánya és az időarányosnál magasabb államháztartási hiány ikerdeficit kialakulásával fenyeget. Persze, az okok fontosabbak ennél, és az okok közé sorolhatjuk a leállított vállalkozásösztönző programokat, a növekvő közterheket, az inkonzisztens, azaz összefüggéstelen, sodródó gazdaságpolitikát. A pénzügyminiszter egyik héten bejelenti, hogy a vállalkozói terhek nem nőnek tovább, majd a másik héten az oktatási miniszter egy új adó bevezetését tárja a nyilvánosság elé. És végül az okok között említhetjük meg a világgazdasági recessziót, amire az utóbbi időben egyre többet hivatkoznak kormányoldalon. Megjegyzem, az Orbánkormány utolsó két esztendejében is világgazdasági recesszió volt, és az MSZP úgy állította össze a választási programját, hogy már javában benne voltunk ebben a recesszióban. Mégis, miről beszélt ez a választási program, mi volt az ígéret, tisztelt képviselőtársaim? Itt van a kezemben: j óléti rendszerváltás. Jóléti rendszerváltás, ez volt az MSZP gazdasági programja. Mi történt helyette? Medgyessy miniszterelnök úrtól megtudtuk augusztus 20án, hogy a jóléti államok kora lejárt, ez némi füttyel volt persze kísérve, vagyis a választási pro gram nem érvényes, aki elhitte, magára vessen.
