Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. szeptember 30 (91. szám) - Az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a fogyasztói árkiegészítésről szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - VARGA MIHÁLY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
978 Miről szólt az ígéret? Hadd idézzek néhány mondatot: a következő négy évben négyszázezer új munkahely létesül, amivel elérjük az Európai Unió foglalkoztatási arányait. Mi történt helyette, tisztelt képviselőtá rsaim? Már év elején 28 ezerrel több munkanélküli volt az országban, még szerencse, hogy a nyári szezonális hatás miatt a munkanélküliség mértéke csökkent az elmúlt időben. De éppen most hallunk arról a gyárbezárások mellett, hogy közalkalmazottak, köztisz tviselők, szolgálati jogviszonyban vagy bíróságon, ügyészségen dolgozók elbocsátásáról is döntött a kormány, 8 ezer fő a minisztériumokból és a háttérintézményekből, 45 ezer közalkalmazott pedig a közszféra egyéb területen válik feleslegessé. Hol vannak az ok a gazdaságösztönző lépések, amelyek ezeket a munkanélkülieket fel tudnák szívni a magángazdaságba? Miről szólt az ígéret? Olyan adó- és járulékváltozást hajtunk végre, amely a kis- és közepes jövedelműek terheit csökkenti. Mi történt helyette, tisztelt képviselőtársaim? A kormány olyan adómódosításokat terjeszt be, amelyek legnagyobb vesztesei épp a kis jövedelműek, a gyermekes családok és a nyugdíjasok. Nem az SZDSZ által ígért 18 százalékról beszélek, hölgyeim és uraim, ezt már a kampány idején sem hit te el senki. A most benyújtott tervezett áfaemelések, érzékenyen érintve a fűtés- és villanyszámlákat, megemelve az élelmiszer- és gyógyszerárakat, összességükben körülbelül egyhavi nyugdíjat vesznek el a nyugdíjasoktól. Egészen pontosan fogalmazva: az átl agnyugdíjjal számolva ez 47 018 forint most a KSH felmérése szerint, jövőre átlagosan 44 520 forinttal nőnek a nyugdíjasok terhei, azaz egyhavi nyugdíjat vesz el a kormány ezekkel az intézkedésekkel. Miről szólt még az ígéret? Arról szólt, hogy az önkormán yzatok bérlakásépítésének támogatásával, a vállalkozók bérlakásépítéshez és vásárláshoz nyújtott adókedvezményével megkönnyítik a lakásgondok megoldását. Mi történt ehelyett? Budapesten 2003 második negyedévében 30 százalékkal esett vissza a lakásépítés, országosan 10 százalékkal kevesebb lakást vettek használatba, mint egy évvel korábban. Szerencse, hogy még érezteti hatását a már megszüntetett Széchenyiterv bérlakásépítési programja, enélkül valószínűleg még rosszabb lenne a helyzet. Szólt még az ígére t a kiegészítő gondoskodás helyreállításáról, most halljuk, hogy az adókedvezményeket éppen most kívánja megszünteti a kormány, és a sort lehetne hosszan folytatni. Joggal kérdezhetjük meg, hogy összességében azok a lépések, amelyeket most a kormány benyúj tott az adótörvényekben, valamilyen koherens gazdaságpolitika részét képezike. Nos, azt tudom mondani, tisztelt hölgyeim és uraim, a költségvetés még nincs benyújtva, tehát még teljesen tiszta képet nem látunk, de az adótörvények alapján növekvő terhek, n övekvő újraelosztás és központosító állam képe kezd kibontakozni. Ez a túlburjánzó és terjeszkedő állam élesen szemben áll a korábbi olcsó állam című választási ígéretekkel. Igen, itt ma már elhangzott, ezermilliárddal többet kíván jövőre a kormányzat besz edni az adóterhek megnöveléséből, ez egyáltalán nem olcsó állam, ez egy bevételcentrikus, a terheket egyre inkább növelő állam képét rajzolja elénk, amely sajnos a másik oldalon az állami szolgáltatások színvonalában nem mutatkozik meg. Tisztelt Ház! Az MS ZPSZDSZkormány számára kínálkozott a lehetőség, hogy az adótörvények módosításának beterjesztésével hozzákezdjen egy összefüggő, céltudatos gazdaságpolitika kialakításához, kijelöljön irányokat, amelyek a tartós gazdasági növekedést, a pénzügyi egyensúly megteremtését, növekvő életszínvonalat, a hazai vállalkozások támogatását segítik majd elő. A beterjesztett adótörvényeket megismerve azt állapíthatjuk meg: a kormány elszalasztotta ezt a lehetőséget. Hadd idézzek egy francia tudóstól, aki azt mondta: az ember kötelessége csak ott ér véget, ahol a lehetetlen kezdődik. Sajnos, azt kell megállapítunk, hogy a kormány a gazdaságban azt a minimális kötelességét sem teljesítette, amelyre tavaly a választásokon felhatalmazást kapott. Köszönöm a figyelmet. (Taps a z ellenzéki padsorokban.)
