Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. szeptember 30 (91. szám) - Az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a fogyasztói árkiegészítésről szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - BÚSI LAJOS, a területfejlesztési bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
968 Mindenekelőtt kiemelésre kívánkozik, hogy azok a befektetők, akik hátrányos helyzetű térségben kívánnak befektetni, fejlesztési adókedvezményben részesülhetnek, ahogy eddig, de az a beruházási értékhatár, amely idáig 3 milliárd forintban volt meghatározva, 1 milliárd forintra, azaz egyharmadára csökkent; a kötelezően előírt létszámnövekedés az eddigi 300 fővel szemben a hatodára, azaz 50 főre csökken; az adókedvezmény pedig az eddigi öt év helyett a duplájá ra, azaz tíz évre növekszik. Vizsgáltuk abból a szempontból is a törvényt, hogy a gazdaságilag gyengélkedő térségekben általánosan a nehéz helyzetű kis- és középvállalkozások helyzetének a javítását vajon megcélozzae, hiszen tudjuk, hogy ezen térségekben az ilyen típusú vállalkozásoknak nemcsak a száma kevesebb általánosságban, hanem a stabilitásuk, gazdasági erejük is lényegesen kisebb, mint az ország jobb sorsú térségeiben. Nos, itt is találtunk három olyan elemet, ami megítélésünk szerint az ő helyzetük et is javítja: részben a már itt említett veszteségelhatárolás öt év helyett korlátlan ideig történő kiterjesztését; a beruházási célú hitelekhez kapcsolódó adókedvezmények felső határának 20 százalékkal való növelését, ami azt jelenti, hogy az eddigi 5 mi llióról 6 millióra nő; és mi ebbe a körbe soroljuk azt a nem elhanyagolható lépést, hiszen ez - ismét hangsúlyozom - a hátrányos helyzetű kistérségekben működő beruházók, vállalkozók számára fontos, hogy az egyszerűsített vállalkozói adót igénybe vevők kör e az éves árbevétel eddigi 15 millió forintos nagyságrendjéről 25 millió forintra növekszik. Még egy pontot szeretnék kiemelni és a figyelmükbe ajánlani: a felmérések, statisztikák egyértelműen azt mutatják, hogy a hátrányosabb helyzetű kistérségekben, meg yékben, régiókban az országos átlagnál lényegesen nagyobb számban vannak olyan nehéz sorsú emberek, akiknek megváltozott a munkaképessége, rokkantnyugdíjba kényszerültek. Ennek mindenfajta magyarázata teljesen ésszerű, hiszen ezek a térségek az elmúlt egymásfél évtizedben nagymértékben bocsátottak ki munkaerőt. Most nagyon pozitívan értékeljük, hogy azok a vállalkozók, akik ezentúl olyan munkavállalókat alkalmaznak, akik munkaképességüket legalább 50 százalékban elvesztették, a bevételüket a foglalkoztatot tak után a mindenkori minimálbérrel csökkenthetik. Ez feltehetően sok ember számára nyújt majd reményt és munkahelyet, azok számára is, akik ilyenben idáig nem bizakodhattak. Összességében tehát azt tudjuk mondani - és azt hiszem, hogy ezt az elmondottak j ól illusztrálják, alátámasztják , hogy területfejlesztési szempontból a hátrányos helyzetű térségek számára pozitív üzeneteket megfogalmazó törvényjavaslat született, ezért a kormánypárti többség ezt egyértelműen általános vitára alkalmasnak találta. Kösz önöm a figyelmüket. ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. A megfogalmazódott kisebbségi véleményt Búsi Lajos ismerteti. Parancsoljon, öné a szó, képviselő úr. BÚSI LAJOS , a területfejlesztési bizottság kisebbségi véleményé nek ismertetője : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Itt az elhangzott többségi véleménynél már Szabó elnök úr elmondta, hogy a többség mit fogalmazott meg véleményként. Ez azért is volt számunkra nagyon érdekes, mert a bizottsági ülésen nem derült ki, hogy a bizottság kormánypárti tagjai - az elnök úr kivételével - miként vélekednek erről a törvényjavaslatról, mivel egyetlenegy hozzászólást nem eszközöltek. Vajon miért? Így igen nehéz bármilyen vitát lefolytatni, de az elnök úr végül is a becsületet ilyen szempontból próbálta védeni - minden elismerésem az övé. A kisebbségi véleményt képviselők között természetesen megjelent az adócsökkentés, a versenyképesség javítása és az igazságos közteherviselés elősegítése fogalmának magyarázati lehe tősége, mivel ezekkel a fogalmakkal, ezekkel a meghatározásokkal - nem szeretnék szlogeneket
