Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. szeptember 30 (91. szám) - Az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a fogyasztói árkiegészítésről szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. BALOGH MIKLÓS, az oktatási és tudományos bizottság előadója:
969 használni, mert majd a végén derül ki, hogy ezek sajnos csak azok - természetesen mi is egyetértenénk, illetve egyet is értünk. Viszont azt kell mondanunk, hogy de - az a minimális szjacsökkentés területfejlesztési szempontból is vizsgálva mit is jelenthet, főleg az elnök úr által is említett hátrányos helyzetű területeknél, régióknál, megyéknél, kistérségeknél, településeknél? Ez azt jelentheti, hogy az ott élő, e ddig is hátrányos helyzetben lévő emberek még hátrányosabb helyzetbe kerülnek. Nem vitatva a többségi véleményben elhangzott néhány könnyítő jellegű lépést, igazat adva annak, aki azt mondja, hogy aki a kicsit nem becsüli, az a többet, sokat nem érdemli, d e én ezt úgy értékelném, hogy szinte egy szemfényvesztés jellegű ajánlat, illetve tizedszázalékos csökkentések ezekben a kulcsokban. Számos kormányzati intézkedés ebben a törvényjavaslatban viszont ezeknél nagyságrenddel nagyobb terheket ró az itt élő váll alkozókra, mert - igazat adva annak, és azzal nem vitatkozva, hogy hogyan és miképpen kell vagy kellene ezeket a térségeket felzárkóztatnunk - nagyon jelentős lépés, hogy 3 milliárdról egymilliárdra csökkennek ezek az értékek itt a befektetői fejlesztési a dókedvezménynél, de érdemes lenne megszámolni, hogy hány ilyen fejlesztés készült el, és mekkora rétegét, mekkora százalékát adják ezek a vállalkozások a hátrányos helyzetű megyékben, régiókban, településeken. Nagyon jelentős az, hogy a kis- és középvállal kozások, amelyek itt, ebben a térségben - itt mondhatnék nagyon sokat, ÉszakMagyarország, DélAlföld, sok területünket ebben az országban, sajnos - sokkal inkább a foglalkoztatás jelentőségét, mértékét, méretét foglalják magukba, és őket sokkal jobban éri nti az, hogy egy új munkáltatói teher, az innovációs járulék kerül beépítésre. A cégautók - mert azért még közlekedni kell a vállalkozóknak is, illetve árut is kell szállítaniuk - adómértéke a duplájára emelkedik, a munkavállalók járulékának terhei emelked nek, a súlyadó emelkedik, ami szintén érinti, ha úgy nézem, területfejlesztési szempontból is a településeket, a területeket, az önkormányzatokat. (12.40) Nő a cégbejegyzési illeték, amely szintén hátráltatja azokat a letelepítési lehetőségeket, amelyeket szeretnénk a hátrányos helyzetű megyéinknél, térségeinknél lehetőség szerint helyzetbe hozni. Ezek után, azt hiszem, a kisebbség által megfogalmazott olyan jellegű aggályok, amelyek itt elhangzottak, illetve általam tolmácsolásra kerültek, érthetővé és ért elmezhetővé teszik azt, hogy 11 igen szavazattal, 10 nem mellett a kisebbségi vélemény azt mondta ki, hogy általános vitára nem alkalmas ez a törvénytervezet. Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Taps a Fidesz soraiból.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépe n. Most megadom a szót Balogh Miklósnak, az oktatási bizottság előadójának. Parancsoljon, öné a szó, képviselő úr. DR. BALOGH MIKLÓS , az oktatási és tudományos bizottság előadója : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Államtitká r Úr! Az oktatási és tudományos bizottság szeptember 23i ülésén megtárgyalta mindkét törvényjavaslatot. Időrendi sorrendben mondom, mert van jelentősége a struktúrának, a kronológiának. Először a T/5479. számú törvényjavaslat a fogyasztói árkiegészítésről . Az előterjesztést a szocialistaszabad demokrata többség általános vitára alkalmasnak tartotta. Ez a javaslat ugyanis arról szól, hogy lesz egy új, külön törvényi szabályozás a fogyasztói árkiegészítésről; sőt, azt is jelenti majd, hogy az állami költség vetés fix összegű támogatást ad az utazási kedvezményekhez. Az önkormányzatok számára ez kedvezőbb, mert így megszűnik a Pénzügyminisztérium jóváhagyó, láttamozó szerepe az ármegállapításban - ezzel az önkormányzatiság elvét erősíti a törvényjavaslat. Lény egében az Országgyűlés állapítja meg ezeket a mértékeket, helyesen. Azért is támogatjuk, nehogy megtörténjen az a hiba, ami az Orbánkormány idején előfordult, hogy a parlament
